Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2013. július 14., vasárnap

Kosztolányi Dezső Azon az éjjel – One su noći



Kosztolányi Dezső (Deže Kostolanji)
Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.



Azon az éjjel

Azon az éjjel
az órák összevissza vertek.
Azon az éjjel
holdfényben úsztak mind a kertek.
Azon az éjjel
kocsik robogtak a kapunk alatt.
Azon az éjjel
könnyben vergődtek a fülledt szavak.
Azon az éjjel
égett szobánkba gyertya, lámpa.
Azon az éjjel
féltünk a borzasztó homályba.
Azon az éjjel
arcunk ijedt volt, halavány.
Azon az éjjel
halt meg szegény, ősz nagyapám.

Azon a reggel
csupa rokon jött, sirató nép.
Azon a reggel
sürögtek az öreg mosónék.
Azon a reggel
kendővel kötötték fel gyönge állát.
Azon a reggel
lassan vezettek a földúlt szobán át.
Azon a reggel
rozsdás pénzt tettek kék szemére.
Azon a reggel
riadtan bámultam feléje.
Azon a reggel
csak hallgatott makacs ajakkal.
Azon a reggel
olyan volt, mint egy néma angyal.

One su noći

One su noći
sve ure nemirno kucale.
One su noći
bašće u mjesečini sjele.
One su noći
kola pred vratima tutnjala.
One su noći
zvona u suzama bubnjala.
One su noći
svijeće u sobi titrale.
One su noći
strave u sumrak hitrale.
One su noći
strah nam na licima sinuo.
One su noći
sijedi djed moj preminuo.

Onog su jutra
rođaci došli si plakati.
Onog su jutra
pralje veša došle kuću prati.
Onog su jutra
vilice njemu rupcem digli.
Onog su jutra
kroz sobu mene provest stigli.
Onog su jutra
novcem prekrili oči plave.
Onog su jutra
uplašeno stao mu kraj glave.
Onog su jutra
uporno šuteć ležao sveo.
Onog su jutra
bio ko nijem tihi anđeo.

Prevod: Enver Čolaković




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése