Zdravko Kecman Prolaženje – Elmúlás

Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Prolaženje

Uvijek sam mogao da čujem

kad bih osluškivao šta se zbiva

                                         na tavanu

punom krcatih stvari

Noću i danju

stolovi i stolice

ormari i madraci puni stvarnih

                                    doživljaja

rasplakali su tišinu

i sklapali ponovo

Nastajali su zvuci koji su cijepali

                                                 misli

raznosili prah

javljali se drugi nečujniji

i to je ličilo prolaženju

Rasle su kosti

precima što su ležale pod krevetima

pijetlovi silovali kokške u tijesnim

ćumezima

krečale od zadovoljstva

naše susjedke hvatale dah

Sašaptavali se

između nas prolazili pauci

i vezivali noge

Jedno se ogledalo

izšetalo u dvorište

otišlo do mjesnog trga

bilo je to u scenama muzike

i disanju vazduha

8. 2. 2003.

Elmúlás

Mindig mikor

hallgatóztam meghallottam

                                  mi történik

a túlzsúfolt padláson

Éjjel nappal

az élményekkel teli

asztalok és székek szekrények és

                                        sodronyok

szétszedték majd újra

összerakták a csendet

A keletkezett hangok gondolatokat

                                    szakítottak félbe

felverték a port

majd lassan elhalkultak

az elmúlást idézték

Az ágy alatt

elődeink csontvázai nőttek

a szűk ólakban kakasok tyúkokat

erőszakoltak meg

elégedetten rikácsoltak

szomszédasszonyok levegőért kapkodtak

Egymás között suttogtak

körülöttünk pókok sündörögtek

és lábainkat hálózták be

Egy tükör

kisétált az udvarra

elment a térre

mindez benne volt az elhangzott dalokban

és a levegő lélegzetvételében

2003. 2. 8.

Fordította: Fehér Illés