Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2013. október 19., szombat

Milenko Stojičić Andrić, – / Andric, –

Stojičić, Milenko portréja

Milenko Stojičić 
Mrkonjić Grad 22. jauar 1956. – Banja Luka 11. maj 2019.

Andrić, –



Predosjećajan Pisac  Pisao poslije napisanog i pročitanog

Poetičar samotinje Delirik u Samnini Svijeta Filozof  Tihovanja
Perom diriguje filharmonijom šutnje
Sijevnuо blagim osmijehom; uzdahnula slovcad
probuđene priče spisane na licu; providjelo se u tami
čitanja, sijevnulo u izmgli(ci) tumačenja
Na dlanu mreža Svesvijeta/ Sveživota
Linija dugovječja urezbarena u mostovima vinutim
do Boga lijepog pisanja i građenja,
u stazama i bogazama  Bosne Od Bosne
Pero strahom repetirao; čitači dezerterali iz Biblioteke;
rafe, rovovi od knjiga; pucnji sa grudobrana
hrbata Njegovih Lijepih knjiga
Tiši od Tišine Samlji od Samosti
Krišom prelazi most od sjenke svog imena
I most od riječi od korica do korica knjige
Vila Beletra češlja perčin Njegovim perom,
spliće pletenice  u Njegove rečenica, kupa se
u Drini romana, zamjesečena u tijelo Gospođica

On šeta u sutonu teksta
Salijeva stravu; u mastionici teška kap olova taljenoga
zrna smrti, kap Drine, osmijehnut fluid nečega
što će tek biti napisano
Ne piše otkad je pisan, ne čita otkad je nepročitan
Gine u poginulim likvima

Zakriva list rukom; tajnopis doktoru Levenfeldu


Andric, –

Előérzettel megáldott Író a már Leírt és olvasott után írt
A magány költője Tudaton túli a Magány Világában a Csend Filozófusa
A csend zenekarát pennájával vezényli
Csendes mosolya villám; felsóhajtottak a betűk
arcán megelevenedett mesék; világított
az olvasás sötét világában, villámlott a ködös magyarázatokban
Tenyerén a Mindenség/ Mindenélet fonata
A magasztos írás és építészet Istenéhez
emelkednek a halhatatlanság vonalaival faragott hidak,
Boszniából Boszniába vezető utakon szorosokon
tolla félelmet áraszt; az olvasók megszöktek a Könyvtárból;
polcok, könyvekből árkok; szikrák
Szép Könyveinek borítólapjairól
a Csendtől Csendesebbek a Magánytól Magányosabbak
Titokban lépi át a nevéből alkotott híd árnyékát
És a köteteket összekötő szóáradatot,
Villa Beletra hajfonatát Tollával fésüli
történetét Mondataiba szövi, a Drina* regényében
Kisasszony** képmásában fürdik

A szöveg félhomályában ballag
Riadalmat kelt; a kalamárisban olvasztott ólomcsepp
halálmag, csepp a Drinából, valami mosolygós fluidum
az amivel írt
Nem ír mióta írt, nem olvas mióta nem olvassák
Halott nyirokban leli halálát

Kezével takarja a lapot; titkosírás Levenfeld*** doktornak

Fordította: Fehér Illés

*Na Drini ćuprija 1945. – Híd a Drinán
**Gospođica 1945. – A Kisasszony
***Dr. Max Levenfeld orvos volt, zsidó-keresztény családból, Szarajevóban, a huszadik század elején. Elhagyja Boszniát és a vasútállomáson találkozik az íróval. Andrić egy híres levelet írt neki (Levél 1920-ból - Pismo iz 1920).



Milenko Stojičić (1956), pjesnik, prozni pisac, esejista, kritičar, antologičar, publicist. Osnovnu školu i gimnaziju završio u Mrkonjić-Gradu, u Beogradu studirao jugoslovensku i svjetsku književnost. Živi u Banjaluci. Zaposlen na Radiju RS...
Objavio: tri knjige poezije („Stilus“, „Psalmi i prokletstva“, „Brižit Bardo književnosti“), sedam knjiga pripovjedaka, jedanaest romana, dvanaest antologija i panorama... Dobio dvadesetak nagrada za prozu i poeziju. Prevođen na engleski, francuski, njemački, poljski, litvanski i slovenački jezik...


Milenko Stojičić (Sztojicsity Milenko) író, költő, esszéista, kritikus, publicista. Az általános iskolát és gimnáziumot Mrkonjić-Gradban végezte, Belgrádban a Bölcsészkaron jugoszláv és világirodalmat hallgatott. Banja Lukán a Szerb Köztársaság Rádióállomásának munkatársa. Eddig három verseskötete, hét elbeszéléskötete, tizenegy regénye jelent meg.  Számos rangos irodalmi kitüntésben részesült. Műveit angol, német, francia, lengyel, litván és szlovák nyelvre fordították.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése