Slobodan
Bošković Kolašin, 12. 06.
1947. –
Оdvešću te u Karadag*
Imaću godina koliko i treba
Moći te uhvatit' plahu za ruke
Otrgnuti mladu iz spokoja
Odvešću te čednu i vitku gazelu
Provesti ribe kroz bistre vode
Ubacit' obnaženu u barku od pruća
Dasaka kedrovih i smole borove
I imaću godina koliko ti treba
Obje ti ruke vezati za jarbol
i oči - nećeš vidjeti zadnje putovanje
Ugrabiću te iz čedne igre tvoje
Sa plava neba ko zalutala ždrala
Iz djevičanskog smijeha preoteti
Imaću godina koliko mi treba
da te još krhku i mladu lomim
i divlje ljubim u inat svijetu
Ogradiću sva pristaništa i pristupe
Vode pretvorit' u ljute straže
Po moru ćeš znati žudna i razuzdana
kakva je moja krv u koje doba dana
Imaću godina koliko nam treba
Moje će te riječi ljubavlju trovati
Lomno tijelo ceptjet' u groznici
Talas krvi bićeš na oštrome hridu
Imaću godina koliko i treba
Moći proći kroz plamena rebra
Kružit' žilama tvojim sve do grla
U vlažan krik nestat' na jeziku
Iza četrdeset rijeka i ponora
O kako mlad ću da stignem
Iz ovog ružnog doba
Iz ove proklete daqine
*Каradag je na turskom Crna Gora
Karadagba** viszlek
Elég idős
leszek ahhoz hogy
Gyöngéd
kezedet megfogva
Kitépjelek
zsenge ifjúságodból
Elviszlek
ártatlan karcsú gazella
Tiszta
vizeken viszem keresztül a halakat
Elég idős
leszek ahhoz hogy
Pőrén
tegyelek a gallyakból fenyőgyantából
Cédrusdeszkából
készült sajkába
Mindkét kezedet árbochoz
kötöm
szemed – nem látja utolsó utadat
Kiszakítlak
romolatlan játékaidból
Mint
eltévedt darvat a kék égről
Elrabollak
a szeplőtelen kacajból
Elég idős
leszek ahhoz hogy
megtörjem
gyengéd fiatalságod és
dacolva a
világgal szertelenül csókoljalak
Eltorlaszolom
a kikötőket és utakat
Bősz
strázsává változtatom a vizet
Fesletten vágyakozón a
tengeren ismered meg
hogy napszakonként milyen a
vérem
Elég idősek
leszünk ahhoz is hogy
Szavaim
megfertőzzenek szerelemmel
Törékeny
tested lázban reszkessen
Vérhullám
leszel az éles szirten
Elég idős
leszek ahhoz is hogy
Áthatoljak
lángoló bordáidon
Végigjárjam
ereidet és nyelveden
Nedves
sikolyban tűnjek el
Ebből a rút
korszakból
Ebből az
átkozott messzeségből
Negyven
folyón és szakadékon át
Érkezem
egészen fiatalon
Fordította: Fehér Illés
**Karadag törökül
Montenegró
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése