Kassák Lajos Rabszolgák – Robovi

Kassák Lajos (Lajoš Kašak)

Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.

Rabszolgák

Idegen emberek között jártam, akik a halálról és szerelemről énekeltek.

Nehéz szagú, sötét műhelyekben dolgoztak ezek az emberek és énekeltek;

hajót vontattak a kikötőben és énekeltek,

gépek pedálját taposták és énekeltek

s ha némi szabad idejük maradt, akkor is énekeltek,

összefont karokkal álltak magányosan s a halálról és szerelemről énekeltek.

Miért vagytok ilyen szomorúak testvérek, kérdeztem tőlük

és miért vágyódtok így a szerelem után?

Ugyanúgy teszünk, mint a többi emberek, felelték.

Idegen emberek közt ismerkedtem meg testvéreimmel,

láttam, hogy ugyanolyanok, mint én s ugyanúgy élnek,

ahelyett, hogy jókedvvel munkálkodnának, baromi erőfeszítéssel dolgoznak;

ahelyett, hogy óvnák magukat a bajoktól, esztelenül szaporodnak,

győzők és egyben legyőzöttek,

szülnek és eltemetik halottaikat

s közben a halálról és szerelemről énekelnek.

Robovi

Među strancima sam se kretao koji su o smrti i ljubavi pevali.

Ovi ljudi u vonjem ispunjenim, tamnim radionicama radili i pevali;

u lukama brodove teglili i pevali,

papučice mašina gazili i pevali,

kad su nešto slobodnog vremena imali i tad su pevali,

prekrštenim rukama usamljeno stajali i o smrti i ljubavi pevali.

Braćo, što ste tako tužni, pitao njih

i što čeznete tako za ljubav?

Ponašamo se isto tako kao drugi, odgovorili su.

Među strancima sam se upoznao s mojom braćom,

video da su isti kao ja, isto tako žive,

umesto da vedro deluju, kao stoka se naprežu kad rade;

umesto da se čuvaju od nedaća, nerazumno se množe,

pobednici su ujedno i pobeđeni,

rađaju i sahrane svoje pokojnike

i usput o smrti i ljubavi pevaju.

                             Prevod: Fehér Illés