Rákos Sándor Már nem szeretsz – Već me ne voliš

Rákos Sándor

Kálmánháza, 1921. november 25. – Budapest, 1999. december 25.

Már nem szeretsz

Két hideg szem
Mered szenvtelenül
Mintha jégcsap volna a szíved helyén
Az ásítozó bíró kimondta az ítéletet –
és nincs és nincs és nincs fellebezés

Ordítsak nyöszörögjek suttogjak?
Vagy feküdjek némán
mint a halott?

Kiáltozásomat nem hallottad
Talán meghallod a csöndemet
A csönddel szólok hozzád
Kis csöndekkel a nagy csönd előtt

Milyen komikus özvegy leszel
Szeretkezhetsz a hiányommal

Već me ne voliš

Ravnodušno strše

Hladne oči

Kao da ti je ledenica na mestu srca

Sanana sudilja presudila –

i mesto žalbi nema i nema i nema

Dal da vičem stenjem šapućem?

Il da nemo ležim

kao mrtvac?

Moju poviku nisi čula

Možda čućeš moju tišinu

S tišinom ti se obraćam

Malim tišinama ispred velike tišine

Kakva smešna udovica ćeš biti

Moćićeš s mojom manjkom voditi ljubav

                             Prevod: Fehér Illés