Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2014. október 11., szombat

Cseke Gábor Minden óra megállt – Svaki sat je stao

Cseke Gábor köszöntése

Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. –


Minden óra megállt

Ilonkának

nem perelek már senkivel
várok hogy ami kell megessen

a történtekért senki nem okolható
találkoztunk egyszer mi ketten

és nem találtunk szebbet-jobbat magunknál
hívtalak s gyanútlanul jöttél

elhitted hogy mindenhatód leszek
s a szavaimban megfürödtél

ínyemre volt a póz ostoba uraságok
éreznek így ha udvarolnak nekik

már föl sem ismerném azt a világot
melynek eszménye még ma is hevít

arcomról a máz – rossz foncsor – lekopott
s te uram lettél mindenek felett

a szívem olykor félrekopogott
nem tudni ki a számkivetett

minden óra megállt az élet
szívesen levetné kényszerzubbonyát

vajon le tudom kenyerezni
a lopakodó ránk leső halált?



Svaki sat je stao

Jeleni

nikog više ne utuživam
čekam da se desi što se mora desiti

za događaje niko ne snosi odgovornost
nas dvoje sreli smo se jednom

i nismo od nas lepšeg-boljeg našli
zvao sam te a ti si nepodozrivo došla

verovala biću ti svemogući
i okupala u moji rečima

merak mi je bio tvoj stav glupa gospada
osećaju tako kad im se udvaraju

više ne bi ni prepoznao taj svet
čije savršenstvo me još i danas zanosi

otrcala se prevlaka – loša caklina – sa mog lica
i ti si iznad svega moja gospodarica postala

srce mi koji put nakrivo kucao
ne zna se ko je prognan

svaki sat je stao život
bi rado skinuo ludačku košulju

dal mogu podmititi
smrt koja na nas vreba?

                             Prevod: Fehér Illés
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése