B. Tomos Hajnal Keresztút – Raskršće – Crossroads

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –

Keresztút Csillaghullásban állok, áztat a fény. Fürkészem a holnap arcát, ajkán átlátszó remény. Csillaghullásban előre nem lehet, visszalépni nem akarok. A holnap arca ingovány, sovány avarral benövi az éj. Csak rajtam szúró hullásban a fény, mint színészen a sok száz tekintet – lépni kellene. Az út felfelé kúszik: mutatványosnak való függőleges kötél.

Raskršće Stojim u padu zvezda, svetlost me natapa. Istražujem lice meseca, na usnama mu prozirna nada. U padu zvezda ne može se napred, al ni nazad neću. Lice sutra je memla, noć ga tankim ševarjem prekriva. Samo je na meni svetlost u padu kao na glumcu mnogobrojni pogledi – trebalo bi krenuti. Cesta prema dole puzi: za pehlivana okomito postavljeno uže. Prevod: Fehér Illés

Keresztút Csillaghullásban állok, áztat a fény. Fürkészem a holnap arcát, ajkán átlátszó remény. Csillaghullásban előre nem lehet, visszalépni nem akarok. A holnap arca ingovány, sovány avarral benövi az éj. Csak rajtam szúró hullásban a fény, mint színészen a sok száz tekintet – lépni kellene. Az út felfelé kúszik: mutatványosnak való függőleges kötél.

Crossroads Standing under shooting stars, in the light I steep. I examine tomorrow's face, hope transparent on its lip. Under shooting stars cannot advance, will not step back. Tomorrow's face a moorland, thin leaf-blanket overgrown by night. Only on me the light falls stinging akin on an actor the many hundred gazes - ought to move.  The road slithers upward: vertical rope fit for acrobats. Translated by Andrea Van Horn