Branislav Petrović
Bjeluša, 7. april 1937. – Beograd, 26. septembar 2002.
Kad te ostavi onaj koga voliš
Kada te ostavi onaj koga voliš.
Kada te ostavi onaj koga voliš.
Kada te ostavi onaj koga voliš.
Kada te ostavi onaj koga voliš.
Prvo osetiš jedno ništa.
Prvo osetiš jedno ništa.
Prvo osetiš jedno ništa.
Prvo osetiš jedno ništa.
Zatim osetiš jedno ništa.
Zatim osetiš jedno ništa.
Zatim osetiš jedno ništa.
Zatim osetiš jedno ništa.
Idem da prošetam. Idem da prošetam.
Idem da prošetam. Idem da prošetam.
Gde češ po kiši? Gde češ po kiši?
Gde češ po kiši? Gde češ po kiši?
Ja volim kišu. Ja volim kišu.
Ja volim kišu. Ja volim kišu.
Ponesi kišobran. Ponesi kišobran.
Ne treba mi kišobran. Ne treba mi kišobran.
Pa idi onda kad si luda.
I šetaš. I šetaš. I šetaš. I šetaš.
I šetaš. I šetaš. I šetaš .I šetaš…
I svi gledaju kako šetaš.
I kisneš. I kisneš. I kisneš. I kisneš.
I kisneš. I kisneš. I kisneš. I kisneš…
I već ti je bolje.
I ne boli te ništa.
I ne boli te ništa.
Samo malo…ništa.
|
Mikor elhagy az akit szeretsz
Mikor elhagy az akit szeretsz.
Mikor elhagy az akit szeretsz.
Mikor elhagy az akit szeretsz.
Mikor elhagy az akit szeretsz.
Először a semmit érzed.
Először a semmit érzed.
Először a semmit érzed.
Először a semmit érzed.
Azután a semmit érzed.
Azután a semmit érzed.
Azután a semmit érzed.
Azután a semmit érzed.
Sétálok egyet. Sétálok egyet.
Sétálok egyet. Sétálok egyet.
Esik, hová mégy? Esik, hová mégy?
Esik, hová mégy? Esik, hová mégy?
Szeretem az esőt. Szeretem az esőt.
Szeretem az esőt. Szeretem az esőt.
Vigyél ernyőt. Vigyél ernyőt.
Nem kell az ernyő. Nem kell az ernyő.
Hát menj, ha bolond vagy.
És sétálsz. És sétálsz. És sétálsz. És sétálsz.
És sétálsz. És sétálsz. És sétálsz. És sétálsz…
És mindenki téged néz ahogy sétálsz.
És ázol. És ázol. És ázol. És ázol.
És ázol. És ázol. És ázol. És ázol…
És már jobban érzed magad.
És semmi se fáj.
És semmi se fáj.
Semmi… csak egy kicsit.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése