Lennert Móger
Tímea Zombor, 1981. május 20. –
A “Már
nem versek, még nem prózák, amolyan határesetek...” ciklusból
Iz ciklusa: “Više nisu pesme, još nisu priče,
nekakvi granični slučajevi…”
|
A lényeg
Megkedveltem azt a kis korcsot. A nyakszirtjén
hiányzott a szőre. Mindent megtett azért, hogy így is szeressék. Legtöbbet a
mi házunk előtt töltötte az idejét.Ha rányitottam az utcakaput futva
menekült. Sokat gondolkoztam, hogyan segíthetnék rajta. Sehogyan se, ez a
sorsa?! Volt már kóbor kutyám. Nem bírta sokáig a kötöttséget. Hátul, a
kerten keresztül folyton az utcára szökött. Igaz, hogy mindig visszatért, de
igényelte a szabadságot. Döntöttem: az utcán etetem meg Korcsot. Bejöhet, ha
akar. A lényeg, hogy hadd döntse el ő, mi a jó neki.
|
Suština
Zavolela sam onog malog kržljavca. Falila
mu je dlaka na potiljku. Sve je učinio za to da ga zavole. Najviše vremena
ispred naše kuće je provodio. Čim sam kapiju otvorila, udario u beg. Puno sam
razmišljala o tome, kako bi mu mogla pomoći. Nikako, to mu je sudba?! Imala
sam već avlijanera. Vezanost nije dugo podnosio. Pozadi, preko vrta stalno je
na ulicu bežao. Istini za volju, uvek se vratio, ali zahtevao je slobodu.
Odlučila sam: nahraniću Kržljavca na ulici. Ako hoće, može ući. Suština je u
tome da on odluči šta je za njega dobro.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése