Đorđe Šćepović Četvrta pjesma o Davidu – Negyedik ének Dávidról

Đorđe Šćepović Podgorica 6. aprila 1983. –

Četvrta pjesma o Davidu Moj mrtvi brate, koliko već dugo hraniš gladna usta podzemlja Ne pamtim, moje sjećanje ne seže toliko daleko zaboravio sam i put do kamenog zamka u kom stoluješ Tvoj cvijetni vrt orezuju ljudi u crnim uniformama katkad te pozdravim u dnevnim novinama smrt smrt smrt tvoja je gospa tvoja su djeca korovi i trave

Negyedik ének Dávidról Halott testvérem, az alvilág éhes bendőjét mennyi ideje táplálod már Nem jegyeztem meg, ilyen távlatból képtelen vagyok felidézni elfeledtem a kőkastélyhoz vezető utat is ahol ősidők óta élsz Virágoskertedet fekete egyenruhások metszik néha a napilapokon keresztül köszöntelek halál halál halál a te asszonyod a te gyerekeid gyomok és füvek Fordította: Fehér Illés

Forrás: http://hiperboreja.blogspot.rs/2016/05/tri-ubitacno-dobre-pjesme-ore-scepovic.html