Tari István Zenta, 1953. május 15. –
|
Valakik mindig
Valakik
mindig eltakarítják
a távozók hátrahagyott mocskát: jelenünk legjobb ismerői ők. Valakik mindig rendet tesznek a szolgalelkek szörnyű tobzódása után, melyben taposóaknákként robbantak a szavak s indulatok. Valakik mindig föltörlik a vért, úgy, hogy a játszmák színtere ragyog, mint az ég, melyet csak kölcsönbe kért egy szem. Az a szertelen szem vagyok: szóródom, akár a megőszült mák... Valakik mindig eltakarítják a távozók hátrahagyott mocskát, mert megérkezhetnek az új idők: jelenünk legjobb bitorlói ők. |
Neki uvek
Neki
uvek uklanjaju
zaostavljenu
prljavštinu:
oni su
najbolji poznavaoci naše sadašnjosti.
Neki
uvek naprave red iza
užasne
naslade ropskih duša
u
kojoj poput nagaznih mina
eksplodiraju
reči i uzbuđenja.
Neki
uvek pobrišu krv, tako
da blista
poprište događaja,
kao
nebo, što samo jedno oko
posudio.
To neobuzdano oko sam ja:
raspršim
se kao posedeli zrnca maka…
Neki
uvek uklanjaju
zaostavljenu
prljavštinu,
jer nova
vremena mogu stići:
oni su
najbolji otimači naše sadašnjosti.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése