Acsai Roland Cegléd, 1975. június 16. –
|
A sólymok kikelnek a tojásból
Kitörtek szűkké vált
Mészkőbarlangjaikból –
Megelevenedett, fehér
Cseppkövek, és éhesen
Tátogni kezdenek.
Most már semmi sincs köztük,
És a világ között – hozzáköti
Őket az örökös éhség.
Apjuk a köldökzsinór,
Amin keresztül az élelem
Érkezik.
Saját csőrükkel
Vágják majd el,
Ha kirepülnek, és nem lesz
Rá többé szükségük.
|
Izlegnu se sokoli
Izbili su iz njihovih uskih
Vapnenih pećina –
Oživeli, beli
Stalagmiti kljunove
Izgladnelo otvaraju.
Njih od sveta
Više ništa ne odvaja – večna glad
Ih povezuje.
Pupčanik im je otac
Preko kojeg hrana
Stiže.
Presećiće
Vlastitim kljunovima
Kad izlete i neće
Im više trebati.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése