Sipos Tamás Visszatérő motívumok – Povratni motivi

Sipos Tamás Budapest, 1992 –

Visszatérő motívumok A bányatóhoz mentünk, de nem ahhoz, amelyikből húsz éve nem tudtam volna kimászni a saját lábamon. Már nem tudom, hogy akkor fürödtünk is, vagy csak apám új vadászpuskáját próbáltuk ki, ahogy azt sem, hogy milyen autója volt éppen akkor, hisz minden autócsere jól elkülöníthető kor- szakot alkotott. Minden csak foszlány és töredék, fekete-fehér filmszalag. Arra mégis tisztán emlékszem, hogy elcsatangoltam és megláttam a közeli réten, ahogy a késő nyári szél pár szirmot vérvörösre simogat. Majd évekkel később felbukkantál, mint egy megtestesült vakuemlék, az alkarodon ugyanazokkal a pipacsokkal, a tarkódon ugyanannak a viharkék bányatónak az illatával és bennem az érzéssel, hogy előtte mindez semmit sem jelentett.

Povratni motivi Na rudarsko jezero smo išli, ali ne do onog iz kojeg pre dvadeset godina na vlastitim nogama ne bi mogao izaći. Više se ne sećam da li smo tada i kupali ili samo novu lovačku pušku mog oca isprobavali, ni to ne znam baš tada kakav auto je imao, jer svaka promena auta  je dobro ograničeno raz- doblje značila. Sve je tek neka krhotina i odlomak, crno-bela traka filma. Ali ostalo je u meni urezano da sam odlutao i na obližnjem ritu primetio da kasno leto nekoliko lata u jarkocrveno oblači. Pa godinama kasnije poput zablistale uspomene si se pojavila, na podlaktici sa istim bulkama, na potiljku sa mirisom baš istog vihorplavog rudarskog jezera i u meni sa osećajem da mi sve to pre ništa nije značio. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Sipos_Tam%C3%A1s-1992/Visszat%C3%A9r%C5%91_mot%C3%ADvumok