Debreczeny György Esti rettegés – Večernja zebnja

Debreczeny György Budapest 1958. –

Esti rettegés  Ágh Istvánnak Korán indulok sohase érek másfelé hív a vörös csontvelő Megbéklyózott nyúlványok szökellése a tegnapi évből ennyi maradt a nagy hidegben a hó is elolvadt s a borotvaszappan tétovasága törékeny arcok repedéseibe lopta be magát és a cserepek fölött szakadatlanul megállíthatatlanul vérzik az ég Megfojt az oxigén lábszag-tündérek a lepra-mennybe vezetnek csigaházakban száguldozok: belső vérzés kifelé Az éjszaka hegyekkel küszködtünk kidőlt ajtók jelezték vonulásunkat a rostok megmarkolhatatlan telébe Nem megyek sehova nem maradok sehol – a kutyák úgyis megugatnak

Večernja zebnja Ištvanu Agu* Rano krenem nikad ne stižem crvena koštana moždina drugde zove Skakutanje svezanih produžetaka jučerašnje godine toliko je ostalo u velikom mrazu u sneg se utopio i u bore krkih lica oklevanje sapuna za brijanje se uvuklo i nebo iznad krovova neprestano nezaustavivo krvari Oksigen zadavi vile vonja nogu u gubavo nebo vode u puževim kućama jurcam: unutrašnje krvarenje prema vani Noću sa brdima smo se borili u zimi neuhvatljivih vlakana njihovo kretanje srušena vrata su označavli Nikud ne idem nigde ne ostajem psi ionako na mene laju   *Ištvan Ag (Ágh István - 1938. március 24.) – poznat mađarski pesnik. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=4836