Jasmina Topić Ona neće nije ona Ofelija – A lány nem akar nem Ofélia

Jasmina Topić Pančevo 4. avgusta 1977. –

Ona neće nije ona Ofelija

Ona otvara prozore i spušta kapke

Dan je savršeno zimski miran i nijedan vetar

neće poremetiti pauzu između dve praznine

Onu u kojoj je zatečena i ovu drugu u koju leže

Ispod kapaka vri nemirna zenica oka koje

samo želi da pogleda, da vidi uvek samo još jednom

neki mogući put. Ono drhti nervozno kao mala

ptičija krila, nervozni cvrkut na čistom plavom

na jasnom pogledu kroz otvoren prozor

neće pogledati

neće usniti

Ona je budna pod niskim nebom tavanice

ali njeno telo ne želi pokret u svet

Svet je igralište oivičeno rubovima kreveta

Dok ispod kapaka dok ispod njih kapka splin

unutrašnjih mapa jednog drugačije opisanog grada

neće pogledati

neće usniti

Prošla je prva izmaglica prošlo je toplo leto  

Leto je proteklo kao sitan pesak odnekud pod zubima

Lomljen u buduće kamenolome –

Ona pevuši tiho ona je tiha ništa joj ne može

nijedan glas razuma niko je ne može dotaknuti

a mnogima bi mogla biti

Biti ponovo

neće pogledati

neće usniti

Ona spušta kapke i rukama napipava novouspostavljeni mrak

Ona dolazi, ona ostaje, ona odustaje

I neprestano kaplje u dodiru sa svakim svežim zrakom.

Izvor: http://jasminatopic.blogspot.com/2013/12/ona-nece-nije-ona-ofelija.html

A lány nem akar nem Ofélia

Kitárja a lány az ablakot és szemét lehunyja

Pompás nyugodt téli nap a két űr közötti

szünetet szellő sem zavarja

Azt amelyben találta magát és azt a másikat amelybe fekszik

Szemhéja alatt nyugtalan szembogár forr

arra vágyva, hogy lásson, hogy ujra csak még egyszer

egy lehetséges utat meglásson. Gyenge madárszárnyként

reszket, ideges csicsergés a világoskéken,

a nyitott ablakon keresztüli tiszta láthatáron

nem akar felnézni

nem akar aludni

Ébren van a lány a mennyezet alacsony égboltja alatt

de teste nem kíván a világba mozdulni

Az ágy széleivel határolt játszótér a világ

Míg szemhéja alatt alatta egy másként elképzelt város

belső térképéről unalom csepeg

nem akar felnézni

nem akar aludni

Eltűnt az első ködfátyol elmúlt a meleg nyár

Valahonnan a fogak alatt jövendő kőtörőben morzsolódott

Homokként ért véget a nyár –

Csendesen énekel a lány csendes sérthetetlen

egyetlen értelmes hang se senki se képes megérinteni

pedig sokakkal lehetne

Újra együtt lehetne

nem akar felnézni

nem akar aludni

Lehunyja szemét kezével az újrateremtett sötétet tapintja

Elmegy a lány, marad a lány, visszalép a lány

És minden friss levegővételkor ismételten csepeg.

Fordította: Fehér Illés