Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2019. július 23., kedd

Turczi István: Alkímia III. Xantózis – Alhemija III. Ksantoza


Turczi István Tata 1957. október 17. –

Alkímia

III. Xantózis

Még nincs veszve semmi. Hiába szólít, a sárgaszemű démon ma
nem  képes  belépni  álmaidba.  A  szó  elporlad,  csak  a látvány
hatol   át   érzékeiden.   Indiában   láttad   a   legsárgább   sárgát,
mangólevéllel etetett  tehén vizeletéből nyerik. Mikor  belenéztél,
mozdulatlan   tükre  lágy  permetté őrölte  a   rádomló  forró, déli
fényt. Leghőbb vágyad ez.  Szoláris ember vagy, a  fény újraönti
arcod.     homok-mandala  mentén  indulsz  az  előírás szerint.
Tutenhamon krómozott  mosolya. Balzsamozók irigysége, maró
sárvizek  lávapigmentjei,  időtlen  kvarc-terápiák. A  csillagokkal
vagyis   istenekkel   teli  égbolt.  Sárga  selyemre  írt   törvények.
Lefelé  mutató,  fényes  háromszögek.  A  középkor aranyfüstös
táblaképei.  Orosz  templomok  hagymakupolái.  A Góbi-sivatag
korokon  átfújó  szűretlen  pora.  Van Gogh napraforgó-tengere.
Megannyi látványkelepce; a dalékok a hatalom és a csodavárás
lélektanához. A beomló ég tűzfalain át ki-be közlekedsz.

Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus Budapest, 2011.


Alhemija

III. Xantoza

Još  ništa  nije  izgubljeno.  Zalud  zove,  žutooki  demon danas u
tvoje  snove  uvući  se  ne  može.  Reč u prah se  pretvara, preko
tvojih  osetila   tek  prizor prodire. Najžutiju  žutu  si  u Indiji video,
dobivaju  iz urina  listom  manga hranjenih krava. Pogledavši ono
nepomično  ogledalo  je   na  tebe  padajuće  vruće, južno  svetlo
raspršio.  Žarka  želja ti je to. Solaran  čovek si, tvoje lice svetlost
ponovo  stvara.  Propisno,  uz  pesak-mandale  kreneš. Kromiran
osmeh  Tutankamona.  Zavist  balsamovaca, lavapigmenti  jetkih
kaljuža, bezvremešne kvarc-terapije. Zvezdama to jest bogovima
prepuno  nebo.   Na   žutu   svilu   napisani  zakoni.  Prema  dole
orijentisani,   sjajni   trokuti.   Zlatom   dimljeni   tabloidi  srednjeg
veka.   Kupole   ruskih   bogomolja.    Preko  vekove  prodirajuća
neprekidna prašina Gobi-pustinje. Van Gogovo more suncokreta.
Mnoštvo  stupica  prizora;  dodaci  psihologiji  vlasti i isčekivanju
čuda. Preko zabati srušenog neba dvosmerno saobraćaš.

Prevod: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése