Zoran M. Mandić Gospodovo pismo – Az Úr levele

Zoran M. Mandić Vladičin Han 1950. –

Gospodovo pismo Pričali smo onima koji nas ne vole nevešto sricali odbranu ljubavi pretvarali se u pobunjenike ispred kojih je neprijatelj isprečio visoki zid metafore Na brzinu smo se preobukli u pesnike i govornike isto tako sklonili psovke među sigurnije reči i lukavije glasove Opuštena lica spokoju ogledala bez koncentracije i želje za pozom pohitala su da nam se načude da nam se narugaju Čula se škripa pršljenova rika zveri jednom opsenaru pričinjavao se cvrkut ne znajući da je to glas ogledala koga nije izdalo strpljenje Na vrhu jezika Gospod je pisao pismo svojim pomoćnicima objašnjavajući u njemu zveri opsene i cvrkut Na kraju smo se setili koliko moći prevara krije u sebi i požurili da na poštu odnesemo Gospodovo pismo

Az Úr levele Azoknak meséltünk akik nem szeretnek bennünket védve a szerelmet balgán motyogtunk lázadókként viselkedtünk akik előtt az ellenség magas metaforafalat állított Sebtében költőkké szónokokká álcáztuk magunkat a szitkokat a biztosabb szavak és ravaszabb hangok közé rejtettük Fesztelenül tükörnyugalommal összpontosítás tettetés nélkül közelítettek felénk hogy csodálkozzanak hogy gúnyoljanak minket Csigolyaropogás vadak üvöltése hallatszott egy álmodozónak csicsergésnek tűnt nem tudva a türelmét nem veszített tükör hangja Segédeinek az Úr nyelve hegyén írt levelében magyarázott a benne lévő vadakról látomásról csicsergésről A végén eszünkbe jutott mekkora hatalmat mennyi csalást rejt magában és sietve vittük az Úr levelét a postára Fordította: Fehér Illés

Izvor: In Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008.