Fabó Kinga, Mezőtúr
1953. november 1. –
Az Operabált
megnyitom
Mennyi nő!
Hány lejárt idő. Hány bérelt báj, szerteszét. Még mielőtt - a hajcihő - áll a bál: révbe ér. Lendülne ki. Törne át - a holtponton - révbe ér: összezár. Hány férfi! Mennyi esély, mi ketyeg; időzített vágy. Korbács rostál: ki mit kóstál. Mennyi bérelt báj. Vágyak fókusza! Megannyi frusztrált pillantást vonz oda. Álmaim szőke szponzora. Hídként - át - a pillantáson. Lehet barna is, csak - lásson. (Álmaim szőke szponzora.) Én is vagyok! Furcsa pár. Vezényszóra lép. Báli cipőm sokat ér. Báli cipőm lestrapál, vezényszóra lép. Megtorpan, vissza- hőkölök: fizetős a hely. Hogyan járjak el. Mostanában nem öltem meg senkit. Volna okom? Az Operabált megnyitom. |
Bal opere otvorim
Koliko
žena!
Koliko isteklih vremena.
Koliko zakupljenih zanosa, razbacano.
Pre no što – metež –
bal je u toku: stiže.
Zahuktala bi. Probijala bi
– preko mrtve tačke – stiže: zatvara.
Koliko muškaraca!
Koliko šansi, šta
otkucava; tempirana pohota.
Knut rešeta: ko koliko košta.
Koliko zakupljenih zanosa.
Fokus pohota! Bezbroj
frustriranih pogleda privlači.
Blond sponzor mojih snova.
Poput mosta – preko – pogleda.
Može i braun biti, samo – da vidi.
(Blond sponzor mojih snova.)
I ja postojim. Čudan par.
Na komandu korača.
Skupa je moja na balu nosena cipela.
Izmori me na balu nošena cipela,
na komandu korača.
Zastane, povlači
se:
plaća se mesto.
Postupati kako.
U zadnje vreme nikog nisam ubila.
Razloga imam li?
Bal
opere otvorim.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése