Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2020. június 28., vasárnap

Zoran Bognar Suton – Alkony


Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Suton

Kao odbačeni prosjak
kojeg ništa ne nadahnjuje,
koji ne veruje ni u Isusa Hrista,
ni u nešto što je veće od duše,
lutam okolo u usamljenu zoru,
u napušteno vreme,
u odbačene sate...

Kao odbačeni prosjak
koji je i čovek đavolji
i čovek božji,
ničiji sluga i ničiji večno,
okružen praznim ulicama i grobnom tišinom,
okružen soliterima, spomenicima samoće,
gospodarim prostorom, napuštenim svetom.

I dok sledim tragove, stopala smrti,
uživam u osećaju što sam jedini na svetu,
istovetan sa sudbinom, istovetan s Bogom,
daleko od istine, daleko od laži...

Alkony

Kitagadott koldusként
akit semmi sem lelkesít,
aki nem hisz Jézus Krisztusban sem,
sem valami lélekemelőben,
magányos virradatban,
elhagyott időben,
eldobott órákban bolyongok …

Kitagadott koldusként
aki ugyanúgy az ördögé
mint istené,
senki szolgája és soha senkié,
üres utcákkal és halottcsenddel körülvett,
toronyházakkal, magány-emlékművekkel,
elfoglalt terekkel, elhagyott világgal körülvett.

És míg a halál nyomában járok,
élvezem az érzést, a világon egyedül én vagyok
azonos a sorssal, azonos Istennel,
távol az igazságtól, távol a hazugságtól…

Fordította: Fehér Illés
Izvor: Zoran Bognar: Srbijo, mogu li da budem tvoj sin Balkanski Književni Glasnik Beograd 2019. str. 38.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése