Zoran Bognar Zatvoreni krug – Zárt kör

 

Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Zatvoreni krug   O kćeri moja, sećam se, dok si još bila sićušna i krhka, svih tvojih uznemirujućih snova u kojima su te posećivale (ne)zemaljske pojave sa neskrivenom namerom da ti pojedu noć, da ti pojedu dan. O, kako je čudna naša sklonost da, poput  bestelesnih leptira, slepo sledimo te zapise iz vetra i težimo zatvorenom krugu, iako prestajemo da hodamo onoga trenutka kad shvatimo da nemamo gde da odemo, kad shvatimo da je: Između provalije i jeke, osmeha i smeha, ptice i gnezda: život. Između utopljenika i reke, greške i greha, neba i zvezda: smrt. Između pokrivača i postelje, šetača i korza, magle i siluete: najbolji drug. Između pohlepe i želje, vajara i torza, dima i cigarete: zatvoreni krug.   Kali se kćeri moja, jer kad upoznaš svoju senku, moraćeš da išćupaš srce iz nedara. Shvatićeš tada i sama da je: Između sestre i brata, mužjaka i ženke, libida i albeda: život. Između mira i rata, prolaznika i senke, haosa i reda: smrt. Između noći i jutra, Isusa i krsta, vernika i vere: najbolji drug. Između danas i sutra, prstena i prsta, laži i afere: zatvoreni krug.   Beograd, 1993-2000.

Zárt kör   Ó lányom, míg parányi és törékeny voltál, minden nyugtalan álmodra emlékeszem, melyekben föld(önkívül)i alakok azzal a leplezetlen szándékkal látogattak meg, hogy éjszakádat megegyék, nappalodat megegyék. Ó, milyen furcsa, hogy testtelen lepkékként vakon követjük a szél feljegyzéseit és a zárt kör felé törekszünk, pedig abban a pillanatban, mikor megértjük, nincs hová mennünk, többé nem lépünk, akkor megértjük: A szakadék és a visszhang, a mosoly és a kacaj, a madár és a fészek között: az élet van. A fuldokló és a folyó, a tévedés és a jogsértés, az ég és a föld között: a halál van. A takaró és a nyoszolya, a sétáló és a sétány, a köd és a sziluett között: a legjobb barát van. A kapzsiság és a vágy, a szobrász és a torzó, a füst és a cigaretta között: a zárt kör van.   Acélosodj lányom, mert ha árnyékod megismered, szívedet kebledből ki kell szakítanod. Akkor magad is megérted: A fivér és a nővér, a hím és a nőstény, a libidó és az albedó között: az élet van. A béke és a háború, a járókelő és az árny, a káosz és a rend között: a halál van. Az éjjel és a reggel, Krisztus és a kereszt, a hívő és a hit között: a legjobb barát van. A ma és a holnap, a gyűrű és az ujj, a hazugság és a botrány között: a zárt kör van.   Belgrád, 1993-2000.   Prevod: Fehér Illés

Izvor: Zoran Bognar: Albedo, Aura, Alhemija Draganić, Beograd 2013.