Julija Kapornjai Muzejska šetnja – Múzeumi séta

 

Julija Kapornjai Vrbas, 23. januar 1966. – 

Muzejska šetnja   U doba neolita kao i danas bilo je važno jesti i prinositi žrtveniku ono što je vredno žrtvovanja To dokazuju glinene posude pravljene po meri čoveka i žitarica koje su držali u njima kao i krvi životinje koju bi prolili Dame su tada nosile tkane haljine kakve bih rado i ja obukla Nešto ranije, između 35. i 20 hiljadite godine p.n.e. rađa se savremeni čovek da bi ga nežno savijenog poput fetusa smeštali u grobnice sa nekom od ukrašenih činija u naručju ili omiljenim nakitom Kao što se i mi noću sklupčamo i ostanemo dugo budni brojeći zvezde i moleći se boginji Insomnija da svoje lice okrene od nas

Múzeumi séta   Az Újkőkorszakban ahogy ma is fontos volt azt enni és az oltár elé helyezni amit áldozatként érdemes bemutatni Ezt az emberméretű agyagedények és a benne tartott gabona bizonyítják valamint az állatok szétszórt vére A hölgyek akkor szőtt ruhákat viseltek melyeket én is szívesen felvennék Valamivel korában, i. e. a 35. és 20. ezredév között született meg a mai ember hogy gyengéden újszülöttként összekuporodva ölében holmi díszkancsóval vagy kedvenc ékszerével a sírba helyezzék Ahogy mi is éjjelenként összegörnyedve csillagokat számlálva sokáig ébren maradunk Insomnia istennőt kérve fordítsa el tőlünk a fejét   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor