Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2021. november 14., vasárnap

Slavica Klein Neće kiša isprati obećanja – Az eső az ígéretet nem mossa le

 

Slavica Klein Vratarnica kod Zaječara 8. 11. 1968. –

Neće kiša isprati obećanja
 
Dobar dan!!! 
Udarcem od sto označavam kraj 
patnje, bola i obećanja... 

Hoću tišinu, dok ja molim! 
Ostavi me gde jesam, gde pripadam 
gde sam ti pri ruci kad zatrebam 
prestani to srce da šibas, da lomiš.

A znam, reći ćeš; 
kako ti samo mene voliš – najviše, 
i kako je tebi do mene stalo... 

I gle, odmah tad', napolju 
je ova letnja kiša stala 
- padala je celi dan…
Oseća se svež vazduh,
miriše na ljubav staru, našu,
koju želimo nastaviti, sjediniti... 

Ne brini – opraštam ti!
Neće kiša oprati sve obećano…

A ti, potrudi se, 
ostvari to naše godinama željeno 
- živeti jedno za drugo…

Jer, već sutra može biti kasno,
sede su u kosi – vremena je malo…

Polagano oznacavaju kraj patnji, bolu 
i obećanju – neće kiše isprati nas…
 

Az eső az ígéretet nem mossa le
 
Jó napot!!!
Asztalra csapva jelzem, vége
a kínnak, fájdalomnak, ígéreteknek…
 
Legyen csend, míg imádkozom!
Hagyj ott, ahol vagyok, ahová tartozom,
ahol kéznél vagyok, ha szükséged van rám,
hagyd abba e szív botozását, tördelését.
 
Tudom, állítod;
csak engem szeretsz – mindenek felett,
hozzám kötődsz…
 
Ni, rögvest, kinn
elállt ez a nyári eső
- egész nap esett…
Érezhető a friss levegő,
a mi, régi szerelmünk illata,
amit folytatni akarunk, egyesülni…
 
Ne félj – megbocsátok!
Az eső nem fog minden ígéretet elmosni…
 
Te meg, igyekezz,
váltsd valóra a mi sokéves vágyunkat
- egymásért éljünk…
 
Mert, holnap már késő lesz,
őszül a haj – kevés az idő…
 
Lassan a kín, a fájdalom, az ígéretek végét
jelzi – nem mos el bennünket az eső…
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://pisaric.blogspot.com/2013/12/poezija-slavica-klein-i.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése