Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2022. január 11., kedd

Dušica Mrđenović Volela bih da se volim – Szeretném ha magamat szeretném

 

Dušica Mrđenović Sombor 23. oktobra 1990. –

Volela bih da se volim
 
pa da mi više nikada:
ne izmiče tlo pod nogama
ne presedne zalogaj
ne sedi slon za vratom
ne studene prsti
 
volela bih da se volim
 
dok skakavci jedu letinu
dok suša cepa zemlju
dok kiša čini da usev gnji
 
dok kiša pada
volela bih da se volim
kad grmi i kada sevne
samo sebe da vidim
sama sa sobom da likujem
nad prirodom
 
volela bih da sa sobom
u miru kafu pijem
da se umijem i pomilujem
lice na koje sam pljuvala
volela bih da ne psujem
da dišem i osećam kako dišem
da ćelije pevaju volela bih…
 
volela bih
da se volim toliko
ili bar onoliko
koliko me vole
neki čudni ljudi.
 
 

Szeretném ha magamat szeretném
 
és soha többé:
nem veszíteném el lábam alól a talajt
nem esne rosszul a falat  
nem ülne nyakamon elefánt
nem fagynának meg ujjaim
 
szeretném ha magamat szeretném
 
míg a sáskák a termést zabálják
míg a szárazság a földet szaggatja
míg a sok esőtől rohad a vetés
 
míg esik az eső
szeretném ha magamat szeretném
mikor dörög és villámlik
csak magamat látom
egyedül önmagammal
a természetet gúnyolom
 
szeretném önmagammal
a kávét nyugodtan meginni
önmagam köpködte arcomat
lemosni és simogatni
szeretnék nem káromkodni
lélegezni érezni ahogy lélegzek
sejtjeim énekelnek szeretném…
 
szeretném ha
magamat nagyon szeretném
vagy legalább úgy
ahogy néhány
furcsa ember szeret.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://nigdine.com/dusica-mrdjenovic-pesme/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése