|
Ne skreći pogled
Ne skreći pogled, čovječe.
Prvonastali grijeh napraviše ljudi, sami,
baš ko ja i ti.
Zabranjenu voćku ispod svilenog kaftana ti nudim,
jedanaest puta postavljah isti mamac.
Slast njenu osjetićeš,
Postaćeš čovjek.
Ne okreći leđa, čovječe.
Poderotine na tvojoj košulji
svjedoci su mog srama.
U srcu mi plamen čeznje
svetost
tvog lica razazna.
Gorim.
Ruke su mi porezane, krvare,
privij ih na svoje sveto
lice.
Odabrani.
Ostani, robe!
Robinja sam ja
Iskonske grešne ljubavi.
Kazniću te,
a kaznu i primam.
Bičevaće te,
a
udarci biča ožiljke na mojoj koži će ostaviti.
Trunućeš u
tamnici,
A ja ću
uvele pupoljke na svojim prsima milovati.
Ne idi, čovječe.
Koračaš gordo
grešne pokušaje ljubavi
moje prezireš.
Svjestan svoje svetosti
i muške snage
Odbacuješ mene, ženu,
slabu.
Okrećeš ogrebana leđa.
Krvava košulja sramota je moja.
Ne idi, Jusufe.
U vječnoj tami grijeha ostajem ja,
Zulejha,
potonja zaljubljena
žena.
|
Tekintetedet ne fordítsd el
Ember, tekintetedet ne fordítsd
el.
Az eredendő bűnt maguk az emberek
követték el,
éppen úgy, ahogy te és én.
A tiltott gyümölcsöt selyem kaftán
alól kínálom,
ugyanazt a csalit tizenegyszer helyeztem el.
Megérzed a gyönyört,
Ember leszel.
Ember, tekintetedet ne fordítsd
el.
Ingeden a szakadások
szégyenem tanúi.
Szívemben sóvárgás lángol,
arcod varázsa fertőző.
Égek.
Karom szabdalt, vérzik,
szent arcoddal takard.
Védd.
Te rab, maradj!
Az eredendő vétkes szerelem
Rabnője vagyok.
Büntetlek,
de a büntetést is vállalom.
Ostoroznak,
De az ostorütések sebeket bőrömön ejtenek.
Börtönben senyvedsz majd,
Én meg a hervadt bimbókat mellemen simogatom.
Ne menj el.
Büszkén menetelsz,
szerelmem vétkes kísérleteit gyűlölöd.
Áldott mivoltod és férfias erőd
tudatában
Engem, a nőt, a gyengét,
elvetsz.
Sebes hátadat mutatod.
Véres inged az én szégyenem.
Juszuf, ne menj.
A bűn örökös homályában én,
Zulejha,
a szerelmes asszony maradok,
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése