Adrijana Marijanušić Ima nekog koga nema – Létezik valaki aki nem létezik

Adrijana Marijanušić Subotica 29. avgust 1970. – 

Ima nekog koga nema   Imam te u sećanjima koja blede U prvom poljupcu Uzdahu i seti…   Imam te kao sada sede Dok čekam da u nebo poleti Paperjasti san obećanja Da ćemo se vratiti…   Imam te u suzi Patnji i praznini Koju osećam kada Mi se grudni koš raspada…   Imam te uvek za sebe Kada razbijena patim za Ukradenim odjecima tišine Tražeći tvoje linije na dlanu…   Imam te potpuno obična Razumna i hladna za sve oko sebe Kada rešavam probleme i dileme Ne svoje već tuđe…   Imam te u krvi, u laži tvojoj Posmatraš me sve luđe Tražiš priznanje telepatski Koje te je sludilo…   Imam te u dubini Nikom je otkrila nisam Crna je kao ponor Gde vrište pagane duše…   Nemam te kada se setim Da si mi bio pokajanje Iskušenje i kazna…   Tu se zaledi osmeh i opomena Zaborav, kao misao prazna Da moramo dalje…

Létezik valaki aki nem létezik   Halványodó emlékeimben létezel Az első csókban Sóhajban ürömben…   Mint most őszen létezel Míg várom hogy visszatértünk A pihekönnyű ígéret álma Az égbe röppenjen…   Könnyeimben létezel Gyötrelemben és ürességben Melyet mellkasom Szétesésekor érzek…   Számomra mindig létezel Ahogy tenyeremen vonalaidat keresem A lopott csend visszhangjáért Agyonhajszoltan sóhajtok…   Mindennapi asszonyként őrizlek Aki nem saját mások Ügyes-bajos gondjait Józanul higgadtan megoldja…   Véremben őrizlek engem az egyre Zaklatottabbat hazugságaidban méregetsz Telepátiai bevallást követelsz Attól aki téged őrületbe kergetett…   A mélyben őrizlek Senkinek sem árultam el Sötét mint a szakadék Ahol pogány lelkek visítanak…   Nem létezel mikor felidézem Voltál bűnbánat Kísértés büntetés…   Itt megfagy a mosoly és a figyelmeztetés A feledés üres gondolat Tovább kell haladni…   Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://ljiljanasarac.com/adrijana-marijanusic-slika-recima/