Snježana Rončević Raskrsnica na putu za nigdinu – Kereszteződés a sehol-sincs felé vezető úton

 

Snježana Rončević Vrbaška 1959. –

Raskrsnica na putu za nigdinu1   Diko, dockan je. Pusti, neka ljubav, u kući mrtvih riječi zanoći.   Rasedlaj konja. Vrati glasnika. Ljuba ti se, nenavikla draganju, predomišlja.   Vileni prosci dobuju pred vratima, na rđavoj bravi vid oštreći.   Penelopa je u Kirkinu halju odjevena. Zveketom izgubljenih ključa, uspavane vulkane pokreće.   Rasprosti samačku postelju. Kroz tavnu noćcu, dobri moj, pepelu će nas vratiti lava, uspavane.   15. pesma ciklusa Nigdine leta posvećen pesniku Marku Grbiću

Kereszteződés a sehol-sincs felé vezető úton1   Késő van, kedvesem. Hagyd, hogy a szerelem a halott szavak házában éjszakázzon.   Vedd le a nyerget a lóról. Udvarláshoz nem szokott szerelmed latolgat.   Szemüket rossz záron csiszolva az ajtó előtt tündér-koldusok dobolnak.   Penelopé Kirke ruhájába öltözött. Szunnyadó vulkánokat elveszített kulcsok csörgésével mozdít.   Tárd a magányos fekhelyet. A kárhozott éjen keresztül, jóságosom, minket, delelőket a hamunak a láva ad vissza.   1A Marko Grbićnek szentelet Sehol-sincs a nyárban ciklus 5. verse   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Snježana Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 22.