Dušan Gojkov № 24 - № 24

 

Dušan Gojkov Beograd 11. avgust 1965. –

№ 24   sa tuđeg prozora vide se pogrbljeni smeđi bordo plavi crni skoro leprozni krovovi panonski breg   žena koju poznajem već dosta dugo ali povremeno ni imena ne mogu da joj se setim pa pogrešim muva se po kuhinji   malopre je svoju mater telefonom pitala kako se prave šnenokle (nešto iz mog sna)   i sad će polagano sve da ode negde tamo to nam je jasno   pravimo se da ništa ne primećujemo ponašamo se kao da će potrajati   gledam kroz sitnu kišu svoju kuću (ne vidi se odavde, jasna stvar ali bar zurim u tom smeru) ova patetično svirana trich-trach polka triste je samo u mojoj glavi wie geht's? wie steht's?   sedim, dakle, u tuđem stanu gledam kroz tuđ prozor nemam snage da se popnem do brega da napokon bar krišom nanovo pogledam tu kuću   a on breg i dalje se natapa prolećnom kišom i verujte ne smeta

№ 24   idegen ablakból látszanak a görnyedt barna bordó kék fekete már-már bélpoklos tetők pannon hegy   a nő akit már régóta ismerek de időnként még a neve sem jut eszembe hát tévedek a konyhában matat   a mielőbb anyjától kérdezte telefonon keresztül hogyan készül a madártej (álmaim netovábbja)   és lassan minden tűnik a messzeségbe ezt mindketten tudjuk   úgy teszünk mintha semmit sem vennénk észre úgy viselkedünk mintha örökké tartana   a szitáló esőfüggönyön keresztül saját házamat nézem (innen nem látszik, de legalább abba az irányba bámulok) ez a patetikusan előadott triccs traccs polka csak az én fejemben él wie geht's? wie steht's?   tehát, idegen lakásban ülök, idegen ablakon keresztül nézek, nincs erőm hogy a hegyre kapaszkodjak hogy végre, legalább titokban, ismét megnézzem azt a házat   őt meg a hegyet továbbra is tavaszi eső áztatja és higgyék el nem zavar   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Dušan Gojkov: Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str. 46-47.