Polgár Kristóf Agapé és Faustus – Agape i Faustus

 

Polgár Kristóf Szolnok 1997. – 

Agapé és Faustus   A tagadás kelyhéből nagyot kortyolót, csókkal üdvözöld szentajkú szépség. A doktorúr kedvese mégis milyen nő?   Aki színes fiolákba rejtette az istenkáromlást, csak az  szeret igazán múzsát és illik is hozzá, hogy lovag legyen ő. Te pedig legyél boszorkányhegyen, a kajmánok királyával diskuráló cserzett bíborfelhő.   Sokan odavesztek az érzelmek frontján. A halandóság iróniáját rejtsd  fátyol alá és fordulj el a gyásztól.   A járatlan út széléről tépett virág szebbet mesél, ha megtanítják. Forgasd kevesebb eszmével a szerelmes szót, és ne imával kergesd a megváltást.   Fogyassz még az emlékek torán a levesből és a tortából is repetázz. Neked sült a velő és hozzá édes az áfonyaszósz. Rólad szól a tószt és téged köszönt a vendégsereg.   Ne félj, drága, a kárhozat egy túlértékelt látomás.

Agape i Faustus   Lepotice svetih usana poljupcem pozdravi onog, ko iz pehara poricanja velik gutljaj uzima. Ipak, miljenica gospodina doktora kakva je žena?   Muze istinski samo taj voli koji je bogohuljenje u obojene fiole sakrio, a i pristaje mu, da riter on bude. A ti pak na brdu veštica uštavljen rumen oblak budi što sa kraljem kajmana diskutira.   Na frontu osećaja mnogi su stradali. Ironiju smrtnosti ispod vela sakrij i koroti leđa okreni.   Sa ivice neprohodnog puta skinut cvet lepše priča, ako ga nauče. Zaljubljenu reč sa manje ideja okreći te iskupljenje ne sa molitvom goni.   Na gozbi uspomena uzmi još begove čorbe i od torte repetu. Moždina je tebi pečena i uz to sladak sos borovnice. Zdravica o tebi govori, mnoštvo gostiju tebe pozdravlja.   Ne boj se, draga, usud je tek precenjen privid.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2018-szep-23-2004/tagadas-helye