Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2023. március 9., csütörtök

Vasa Pavković: Stalno sam… – Állandóan…

 

Vasa Pavković Pančevo 3. februar 1953. –

Stalno sam…
 
(Već dugo)
Stalno sam
u samom središtu
ničega.
 
Ćuteći, kad govorim.
Pa i kad spavam,
sanjam.
Budim se
u samom središtu
ničega.
Ležim otvorenih očiju –
da, tu sam.
 
I sve je tu: kavez,
široka pustinja, pučina,
trunčica: kao kad šakom
snažno stegnem vodu,
pa mi isteče kroz prste,
ili kao pesak...
 

Állandóan…
 
(Már sokáig)
Állandóan
a semmi kellős közepén
vagyok.
 
Némán, mikor beszélek.
Meg akkor is, mikor alszom,
álmodok.
A semmi
kellős közepén
ébredek.
Nyitott szemmel fekszem –
ige, itt vagyok.
 
És minden itt van: a ketrec,
a széles pusztaság, a nyílt tenger,
morzsányi: mint mikor tenyeremmel
a vizet erősen markolom
és ujjaim közt kifolyik,
vagy mint a homok…
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Vasa Pavković: Konverzija, KOV, Vršac. 1994.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése