Verica Preda PreVerica Немоћ – Tehetetlenség

 

Verica Preda PreVerica Kruščić, 1966. – 

Немоћ   и трачак светлости је велики у тами   Испод храстових годова, у корену клице, тражи се нестала силина која ће створити стих и снагом сложених гласова узлетети у небо, под Венерин свод.   Кад тишина изнутра једе истањене делове разумног, врх истине јечи по белини и гребе конфузне мисли.   Кад моћ немоћи увезује руке, онда умртвљује и зрнце соли у крвотоку  и моздини и прелази у четврто агрегатно стање.     П.c.   У међупростору, чека се сигурна рука, која ће изоштрити чело оловке и ставити тачку на немоћ, па, кад у неком тренутку, речи ојачају попут светла Јупитера, виталне и моћне, у етар се,  као песма  узнесу.

Tehetetlenség   a sötétben egyetlen fénysugár is jelentős   A tölgy évgyűrűi alatt, a csíra gyökerénél keresik a verssorokat teremtő eltűnt energiát, az összetett hangok erejével a mennybe száll, a Vénusz boltozata alá.   Mikor az elvékonyodott értelem részeit a csend belülről rágja, az igazság a fehéren jajgat és kusza gondolatokat karmol.   Mikor a karokat a tehetetlenség tehetsége köti össze, akkor a véráramban és az agyvelőben a só-szemcséket is megbénítja és a negyedik halmazállapotba alakul.     P. s.   Biztos kéz vár a köztestérben, kicsiszolja a ceruza hegyét és pontot tesz a tehetetlenségre, majd, egy pillanatban, mikor az életerős, eleven Jupiter fényeként a szavak erőre kapnak, az éterbe, mint költemény emelkednek.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor