Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2023. május 28., vasárnap

Vasa Pavković Помисао на даждевњака – A szalamandrára gondolva

 

Vasa Pavković Pančevo 3. februar 1953. –

Помисао на даждевњака
 
Прошло је више од 40 година
како нисам видео живог даждевњака.
Сећам се: било је то на прашњавој
стази у старом, болесном воћњаку...
Кретао се разочаравајуће
и фасцинантно неспретно,
он син ватре и огња,
сјајан од животног лепка ...
 
И сад, кад скоро сваке ноћи
помислим на смрт
своју сопствену – отрежњујућу и
разочаравајућу – назрем и њега
вечити живи пламичак.
 
Волим да верујем како је жив и
како ће ме надживети –
он, син ватре и плиме,
ако већ нема оног воћњака
и ако нема мене
у некој бесмртној
инкарнацији.
 

A szalamandrára gondolva
 
Több mint 40 év elmúlt azóta,
hogy elélő szalamandrát láttam.
Emlékszem: a régi, meddő gyümölcsös
poros ösvényén történt…
Kiábrándítóan és csodálatosan
esetlenül mozgott,
ő a tűz és a lobogás utóda,
az élet ragasztójától fényes…
 
És most, mikor esténként  
a halálra gondolok,
saját halálomra – a kijózanítóra és
kiábrándítóra – őt, az örökégő
lángot is érzem.
 
Hiszem, még él és
engem túlél –
ő, a tűz és az áradat utóda,
ha már holmi megtestesült
halhatatlanságban
sem az a gyümölcsös, sem én
többé nem létezünk.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Васа Павковић: У варљивом животу, КОВ, Вршац, 2012. стр: 19.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése