Gergely Tamás Dermed – Koči se

  

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. – 

Dermed        Azt látja: keserű őszben szállnak darvak. Felneszel, majd „Krú, krú!”, rikoltozni kezd.      - Krú. Darvak - érkezik színtelen válasz.      Körös-körül fal. Karját kinyújtja, ám elbizonvtalanodik, mutatóujja begörbül. Határozatlanul mondja: - Kint.      Hallgatózik. Távolról mintha puskaropogás. Szemében felszáll a félelem.      „Krú”, rikácsol felkavartan, kezével csápol, görgetni szeretné a kereket.      - Leáll! - kiáltja a köpenyes.      Zihálása fokozatosan megszűnik.      Ellentmondást nem tűrő hangon: - Vissza!      Az égő alá kormányozza a tolókocsit.      - Bent! - mondja nyomatékkal az ápoló.      Vállai közé ejti a fejét. Kilöki még egyszer, visszacsusszan. Savó szeme a lemondás szürkéjébe vált. Mozdulatlan üvegteste rideg porcelángömb.

Koči se        Vidi: u gorkoj jeseni ždralovi lete. Razbudi se, pa „Kru, kru!”, drečati počne.      – Kru. Ždralovi – stiže bezbojan odgovor.      Svuda okolo zidovi. Pruži ruku ali nesiguran postaje, kažiprst mu se savija. Nesigurno kaže: –  Vani.      Osluškuje. Iz daljine kao da hice iz pušaka čuje. U očima mu se strah pojavljuje.      „Kru”, derči uzbuđeno, rukom maše, točak bi voleo koturati.      – Zastati! – poviče čovek u mantilu.      Njegovo dahtanje postepeno prestaje.     Glasom što suprotstavljanje ne trpi: – Nazad!      Kolica za guranje ispod svetiljke gura.      – Unutra! – reče strogo bolničar.      Glavu između ramena spušta. Još jednom diže, nazad se vraća. Oči mu u sivilo rezignacije prelazi. Njegovo nepomično telo je surova kugla od porculana.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gergely Tamás: Latorcza kontinens, Mentor, Marosvásárhely, 1998.