Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2024. május 29., szerda

Méhes Károly Percek – Trenuci

 

Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –

Percek
 
Bús szárnyú céda lepke
ki a gyertyalángnak is
odaadja magát
 
xxx
 
 Túlcsordul a szem
és véget ér az ég
szájakat tömnek aszfalttal
mint az úttest gödreit
 
    *
 
Valahogy minden más lett
csüngő kerítésen átforduló
 hulló alig-erejű rebbenő
 kis ügyetlen lepke mintha
 valaki a szájában tartotta volna
 egész nyáron át és most már
 hiába a szó elszáll
 
    *
 
 A tenyér közepébe
 irtóztató szög szaladjon be
 kemény tüskés szárú virág
 nőjön ki belőle? kilyukad
 
    *
 
 A tiszta ablaküveg
 csillogó felület
 egyszerűen hagyja
 hogy odaadja
 nekem magát
 az utcányi világ
 

Trenuci
 
Pohotan leptir tužnih krila
sebe i plamenu sveća
daje
 
xxx
 
Oko se preliva
te nebo se završava
usta asfaltom pune
kao rupe ceste
 
*
 
Nekako sve se promenilo
sitan nespretan leptir što
visi preko ograde se preokrene
pada snagu jedva ima da poleti kao
da je neko preko celog leta
u ustima  držao i sad je već
sve uzalud reč odleti
 
*
 
U sredinu šake
neka užasan ekser uleti
iz njega da tvrd cvet sa bodljikavom
drškom izraste? probuši se
 
*
 
Čisto staklo prozora
je sjajna površina
jednostavno dopušta
da mi se
svet ulice
predaje
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Méhes Károly: A másik táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése