Irena Bodić Titel 8. januar 1959. –
|
Bor u vis je stremio ravno
Pod senkom čempresa iz
čarobne lokve
lio je mednu vodu
svojoj Leliji.
Kazivao: srce je
moje skršeno, gde si
moja Lelijo.
U grančici vrbe.
U školjki.
U srcu dva bela
janjeta.
Moja Lelijo, donesi
nam sutra neka
blista na suncu.
Diši, da latice
nezrelih snova
drhte nežno.
U modrom šumoru
mora hoda kraj tebe
blaženi Tadija.
Lelijo.
26. 07. 2024.
|
A fenyő a magasba tört
A ciprusok árnyékában
Leilájának
mézes vizet
a csoda-tócsából öntött.
Mondogatta: megtört
szívem, Leilám,
hol vagy.
Fűz ágán.
Kagylóban.
Két fehér bárány
a szívben.
Leilám, hozd el
a holnapot, hadd
ragyogjon a napon.
Lélegezz, hogy az éretlen álmok
sziromlevelei
gyengéden remegjenek.
A tenger kék susogásában
Tadia, az üdvözült,
melletted megy.
Leila.
2024. 07. 26.
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése