Slobodan Bošković Groznica – Láz

Slobodan Bošković Kolašin, 12. 06. 1947. –

Groznica

Vatra prelazi preko pustinjskog peska

vatra sve prisutna

U praistorijske dubine oka

konak nalazi

O gorim  o izgaram

čaša groznice prelazi iz oka u živce

biljurni napitak krvi

na rscvetanoj usni penuša

kao pakao

Kroz vatru nazirem zapaljen zrak

U zraku sestrice zmije

neutoljene žeđi gmižu ka izvoru

u magičnu samoću

suvog pustinjskog peska

Željne krvi

Usne

Leči ih vatra plamenom vrelinom

ud se slama na toploj mišici

- prosipaju riblje oči

u žilice vrelog vjetra

Vatra me je zaomčila

Oko glave crveno sunce kruži

U potkožici oznojenog jezika

gase se žlezde

ko zvezde

na ustima sveta

Láz

Homokpuszta felett suhan a tűz

mindenütt jelen van

A szem őstörténeti mélyén

talál nyugovóra

Égek elégek

a láz szememből idegeimbe hatol

kivirágzott ajkamon
kaviccsal teli vérbőn gonosz ital

tajtékzik

Tűzön keresztül észlelem az égő levegőt

A levegőben olthatatlan szomjú

kígyótestvérek siklanak az eredethez

a száraz homokpuszta

varázslatos magányába

Vérszomjasak

Ajkak

A tűz forró lánggal gyógyítja

meleg izomkötegen törik a végtag

– a forró szél ereibe   

halszemek hullanak

Megigézett a tűz

Fejem körül vörös nap kereng

A redves nyelv alatt

mint csillagok

az űrben

hunynak ki a mirigyek

Fordította: Fehér Illés