Keresés ebben a blogban

2026. november 6., péntek

Balázs F. Attila Kérsz egy teát, darling? – Želiš li čaj, mila?

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Kérsz egy teát, darling?
 
kék árnyalatok a toronyházak között
az ablak hunyorog a valószerűtlen fényben
a vaníliaillatú szobában Monet festményéről
szökött hölgy divatlapot nézeget
egyébként minden olyan,
mint egy unalmas filmben
csak háttérzajok ütköznek a dobhártyának
és szél sem lebbenti a függönyöket
cigarettacsikk sincs az ezüst hamuzóban
a nagy zongora nyitott fedéllel mint egy óriás hal
elnyelni készül a patinás bronzszobrocskát
szürkére vált a kék az ablak keretében
együttérzőn néz vissza rám a tükör
kérsz egy teát, darling?
 
Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.
 
 
Želiš li čaj, mila?
 
među soliterima plave nijanse
u nestvarnoj svetlosti trepće prozor
u sobi sa mirisom vanile odbegla dama
sa Moneove slike prelistava modni časopis
inače je sve tako
kao u nekom dosadnom filmu
tek pozadinska graja udara bubnu opnu
ni vetar ne pomera zavese
niti ima opušaka u srebrnoj pepeljari
klavir sa otvorenim poklopcem poput ogromne ribe
sprema se da proguta patiniranu bronzanu statuu
plavo u okviru prozora u sivo prelazi
ogledalo mi saosećajno uzvraća pogled
želiš li čaj, mila?
 
Prevod: Fehér Illés


Ladik Katalin Görög nő – Grkinja

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. – 

Görög nő
 
Kis hernyót dörzsöl
ő sikít én lélegzem
találkoztunk
 

Grkinja
 
Malu gusenicu trlja
ona vristi ja dišem
sreli smo se
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600515

Székelyhidi Zsolt Psalmus – Psalm

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Psalmus
 
Hajtunk,
mintha
nem lenne
mindenünk
a helyén.
A fény elfogy
és visszanő.
Mintha
minden
körbemenne.
A hajtásért
nagyság jár,
a tekintet
feltartó.
Több ággal
kapaszkodva
a világosságba,
lentről földszagú
sötét vesz be
hajthatatlanul.
Mindig tér vissza
a bejövő, betevő
fény a folyton
fojtó, felfelé hajtásba.
Többet elérni
vesződségnek tűnik,
elszáradni is egy
lehetőség.
Nagy a felhajtás,
naná.
Szabályzott
tápoldat
a felső
fénykörökből,
amikhez
hogyan is
érhetnénk
talajtornázva
fel.
 
 

Psalm
 
Naprežemo se
kao da od onoga
što imamo
ništa nije
na svom mestu.
Svetlost se gubi
i ponovo izrasta.
Kao da se
sve
u krugu vrti.
Veličina prati
naprezanje,
pogled
gore stremi.
Sa više grana
hvatajući se
za svetlost
odozdo tama te
mirisom zemlje obuzima,
neumoljivo.
Uvek se vraća
nadolazeća, hranljiva
svetlost u neprestano
zaglušujućem naprezanju.
Postići više
deluje mučno,
i uvenuti je
jedna od mogućnosti.
Velika je parada,
da.
Usklađen je
hranjivi rastvor
iz gornjih
svetlosnih krugova,
do njih
vežbajući na strunjači
na koji način
bi mogli
stići.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 49-50. old.

2026. november 5., csütörtök

Gulisio Timea Csempe – Pločica

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –

Csempe
 
Mint egy kád fürdővíz,
kifolyok a világból.
Közöttünk hideg,
kemény csempefal.
Számból szentségtörés a szeretlek,
neked csak káromkodásod igaz.
Én senkivel nem aludnék,
neked élettársad van.
Ha majd jössz,
koponyát rejtek ágyad alá.
Amit közösnek reméltem,
szemed sötétjébe szakad.
 

Pločica
 
Poput vode iz kade za kupanje
otičem iz sveta.
Između nas je
hladan zid od pločica.
Iz mojih usta volim te je svetogrđe,
za tebe istinite su jedino tvoje psovke.
Ja ni sa kim ne bi spavala,
ti imaš životnog saputnika.
Dođeš li jednom,
sakriću lobanju ispod tvog kreveta.
Što sam smatrala da je zajedničko
u tamu tvojih očiju propada.
 
Fordította: Fehér Illés

Forrás: Gulisio Timea: Lények, Parnasszus, Budapest, 2024.

2026. november 1., vasárnap

Marijana Stratulat: Анђели – Angyalok

 

Marijana Stratulat Kustilj, 20. jun 1977. – 

Анђели
 
Постоји ванвременска прича
да време више није време
и да се људске душе
сусрећу са анђелима.
Замишљам како мајка
свима плете
бела крила.
Ах, како труну у сећању
надања да анђели штите
само нашу вечност!
Речи су само бесмртне
прелазе из уста у уста
неукроћене…
 

Angyalok
 
Az időn-kívüli mese szerint
az idő többé nem idő
és a humán lelkek
angyalokkal találkoznak.
Elképzelem, ahogy az anya
mindenkinek
fehér szárnyat köt.
Ó, hogyan rothad az emlékezetben
a remény, hogy az angyalok
csak öröklétünket védik!
Egyedül a kifejezések halhatatlanok,
szájról szájra járnak,
korlátlanul…
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://petruska-nastamba.com/marijana-stratulat-vrsac-sr-srbija/

2026. október 30., péntek

Kajoko Jamasaki Село окренуто ка океану: Еримо – Erimo: az óceán felé fordult falu

 

Kajoko Jamasaki Kanazava, 14. septembar 1956. – 

Село окренуто ка океану: Еримо
 
Гумена лутка без главе
лежи, нага,
крај пута.
 
Рт, загледан у океан, држи
сиве надгробне споменике
у свом наручју.
 
Бура брише имена,
урезана у камен.
 
У зимско јутро:
под небеским сводом,
галеб пева бескрајно плаво.
 

Erimo: az óceán felé fordult falu
 
Fej nélküli gumibaba
fekszik meztelenül
az út szélén.
 
A tengerbe meredő szirt
ölében szürke sírköveket
tart.
 
A kőbe vésett neveket
a vihar törli le.
 
Téli reggel:
az égbolt alatt
végtelenül kéken egy sirály dalol.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Кајоко Јамасаки: こどものいる情景 – Призор са децом, Меридијани, Смедеревска песничка јесен, 2023.

2026. október 29., csütörtök

Srđan Opačić Улазак у песму – Versbe-lépés

 


Srđan Opačić Osijek 23. novembar 1967. –

Улазак у песму
 
                (Песнику Н. Т.)
 
Ти си потукач
Ти си напаст
и градско дно
Он је хроничар улице
Он те уноси у песму
душу ти пропушта
кроз скенер
Ти си живи леш
Он те сецира
Ти си потукач
ти си напаст
и градско дно
Он је Новица Тадић.
 

Versbe-lépés
 
                      (N. T. költőhöz)
 
Szánalmas alak vagy
Istencsapás vagy
és város-söpredék
Ő az utca krónikása
Versébe foglal
lelkedet lapolvasón
keresztül vizsgája
Te élő halott vagy
Ő boncol téged
Szánalmas alak vagy
Istencsapás vagy
és város-söpredék
Ő Novica Tadić1
 
1Novica Tadić (ejtsd: Novicā Tādity, 1949. – 2011.) szerb költő
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Срђан Опачић: Истина о смрти је лаж београд, Свет књиге 2019. стр. 20.

Obren Ristić Недеља – Vasárnap

 

Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. – 

Недеља
 
Почињем велико недељно спремање
По упутствима радија тв екрана
Часописа и осталих јавних гласила
 
Отварам прозор и бацам
Пар прљавих чарапа кошуљу прибор
За личну хигијену и још неколико
Мање важних ствари
 
Књига је заузела уобичајено место
Нека се и сада нађе
 
На крају и сам улазим са
Недовршеном песмом и кокошјим
Батаком у зиродент пасту
 
И тако остајем до следећег паковања
 

Vasárnap
 
Heti nagytakarításba kezdek
A rádió, TV képernyő, folyóiratok és
Egyéb hírközlő szervek utasításai szerint
 
Nyitom az ablakot és kihajítok
Néhány piszkos zoknit, inget,
Tisztálkodási szert meg egyéb
Felesleges kacatot
 
A könyv elfoglalta megszokott helyét
Legyen kéznél
 
Végül magam is
Befejezetlen verssel és csirkecombbal
A Zirodent fogpasztába húzódok
 
És így maradok a következő csomagolásig
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Обрен Ристић: Поезија је љубав на свим језицима, Младеновац, 2026.

2026. október 28., szerda

Aca Vidić Слике из дубине зенице – Képek a szembogár mélyéről

Aca Vidić Rajković, 14. juli 1959. – 

Слике из дубине зенице
 
Пада тиха киша
Тиха тишина
А упорна днев котрља паучину
 
Невидљиву празнину претаче у трагове
 
Ходање вршка дојке кроз етар
Видим и дивим се — Повратак је животу!
 
У бит својих поноћи закључавају се обични
У обичним собама
 
Тишина пред свитање овој слична је
 
Пауци долазе лептирима
У невидљиве ноћне посете
 
Својим миром подражавам моћ оружја
 
Izvor: Аца Видић: Јахао сам према дрворедима, Златно Руно, Београд, 2021.
 
 
Képek a szembogár mélyéről
 
Csendes az eső
Csendes a csend
A pókhálót meg a makacs nappal görgeti
 
A láthatatlan ürességet a nyomokba önti
 
A mellbimbó-hegy mozgását az éteren
Keresztül látom csodálom – Visszatérés az életbe!
 
Az éjfél lényegébe zárkóznak a hétköznapiak
Hétköznapi szobáikban
 
Ehhez a pirkadat előtti csend hasonló
 
A pókok láthatatlan éjszakai látogatóba
Pillangókként érkeznek
 
Nyugalmammal a fegyverek erejét követem
 
Fordította: Fehér Illés


Ilija Bakić: *** (u omamljenom popodnevu…) - *** (az álomittas délutánon …)

 

Ilija Bakić Vršac, 23. 11. 1960. – 

***
 
u omamljenom popodnevu
svetlo leži na koži suncobrana
razapetoj između butnih kostiju
paučina pora baca senku
na bazen bubrega
fiziološki rastvor ljenjo talasa
prozirne valere
na dnu
uvećan i slomljen tečnim sočivom
razbacan je šljunak zuba
i kičmenih pršljenova
 
suve šipke rebara
prevode vetar daha u
zavesu plime
 
nokti se listaju
busenje kose cveta
 
meso domaćina
isparilo je u retke pramenove
kruga
 

***
 
az álomittas délutánon
a fény a napernyő bőrén hever
a vesemedencére
a combcsontok közé feszített
pórusok pókhálója vet árnyékot
a fiziológiás oldat lustán ringatja
az áttetsző palástot
a mélyben
a folyékony lencse által nagyított és széttört
fogak és csigolyák
kövecse szanaszét szórt
 
a lélegzet-fuvallatot
az ár függönyébe
száraz borda-pálcák vezetik
 
a körmök hámlanak
a hajcsomók virágba borulnak
 
a vendéglátó húsa
ahogy párolgott ritka kör-tincsekké
vált
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Ilija Bakić: Koren ključa, naličje ravnodnevnice, Kanjiški krug, 1999.