Ilija Šaula Korak do ljubavi – Lépte a szerelemig

 

Ilija Šaula Karlovac, 4. decembar 1963. – 

Korak do ljubavi   Čekao sam te te večeri da izađemo. Dolazila si, imao sam osjećaj da me ne primjećuješ. Lovio sam ti pogled, tražeći ga na sebi. Prišla si, pošli smo u mrak. Tražila si šutnju dok si ti smjelo govorila. Postavljala si i pitanja ne dozvolivši da na njih odgovorim. Pitala si za korak do ljubavi, nisam smio da odgovorim riječima. Rekla si da će sva vječnost biti naša, ako te pročitam te noći.   Bila je to još jedna tvoja igra u kojima sam tako rado učestvovao. I te noći sam pohrlio u pravcu tvojih želja. Sve one provjerene sam preskakao, znao sam da želiš nešto novo.   Noć, šetnja bez dodira, po koji uzdisaj i duboko razmišljanje. U momentu iz grla mi se glas ote:   "Večeras na Starom gradu, u maloj sali ples do zore, uz dobru muziku, siguran sam da će to biti pravi korak do ljubavi.”   Prišla si mi, uzela me pod ruku, pogledala sa blagim osmijehom i pružili smo korak prema ljubavi.

Lépte a szerelemig   Vártalak azon az estén, hogy kimozduljunk. Jöttél, úgy éreztem, nem veszel észre. Tekintetedre vadásztam, magamon kerestem. Mellém álltál, a sötétbe indultunk. Míg te mondtad a magadét, engem csendre intettél. Kérdéseidre, hogy válaszoljak, nem engedted. Kérdezted, mi a lépte a szerelemig, válaszolni szavakba öntve, nem mertem. Állítottad, minden öröklét a miénk lesz, ha azon az éjjelen megfejtem titkodat.   Ez még egy részedről olyan játék volt, melyben szívesen részt vettem. Azon az éjjelen is óhajod felé rohantam. A már kipróbáltakat átugrottam, tudtam, valami újat kívánsz.   Éj, érintés nélküli séta, egy-egy sóhaj, meditáció. Egyszerre csak megszólaltam:   „Ma este az Óvárosban, a kisteremben tánc reggelig, a zene kitűnő, biztosam ez lesz az első lépte a szerelemig.”   Hozzám léptél, belém karoltál, mosolyogva rám néztél és léptünk, a szerelem felé.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Ilija Šaula: Žena u meni ili Ja u ženi, Grafičar, Užice, 2014.

Nenad Grujičić Уздарја – Viszont-ajándékok

 

Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. –

Уздарја   Једна срна што клечи пред Точком закона             и лепим очима захваљује             да је умакла лаву из раља, две пчеле што су слетеле на румене усне            Пиндара и Платона у колевци, три бела Мухамедова петла што шећу            по Медини а пророк            из њихових трагова            преписује Куран, четири овна с руном од зеленог лишћа            и фалусом међу роговима            што оплођује тиквице на глави, пет чешљугара претворених у младе жене            што су чешљајући се пред огледалом            одлетеле с чешљевима на глави            у тренутку кад су без куцања            наишли пожудни старци, шест паунова што су видевши свој            у огледалу божански реп                 испустили капи зноја                 од којих је постало све на свету, седам љутих паса што њуше испод земље                 и прате путању сунца                 од којег ноћу песника боли глава, осам младих чапљи што навршивши                 шест векова ништа не једу                 већ до своје двехиљадите                 пију воду и црне,  девет буради сока са свежим пољским лишћем                 поред којих је у трку             застало девет вепрова                 и низ задихане чељусти спустило                 топлу пену од које је                 прокувало пиво за ратнике, десет харфиних жица од тананих црева риса                 чији погледи пробијају зидове                 и носе песму у сфере.

Viszont-ajándékok   Egy őz a Törvény kereke előtt térdel             szép szemekkel köszöni            hogy szabadult az oroszlán állkapcsából, két méhecske szállt a bölcsőben            Pindarosz és Platón piros ajkára, három fehér kakas Mohamed tulajdonában            Medinában sétál            nyomukban a próféta            a Koránt másolja, négy kos rajtuk a gyapjú zöld levél             a fejükön lévő tököt             szarv-közötti fallosszal termékenyítik, öt hajukat tükör előtt fésülő             fiatal nővé változott tengelic             bóbitájukban fésűvel együtt             abban a pillanatban szálltak fel mikor             kopogtatás nélkül buja öregek érkeztek, hat páva ahogy isteni farkukat             a tükörben meglátták             a világban mindent teremtő             izzadtságcseppeket hullattak, hét dühös kutya a föld alatt szaglásznak             és a nap pályáját követik             éjjel a költő feje miattuk fáj, nyolc fiatal kócsag akik hat századot             éltek már kétezer éves             koruk óta semmit sem esznek             vizet isznak és feketednek, kilenc hordó tele friss mezei levélkivonattal             kilenc dühös vadkan             mellettük állt meg             lihegő állkapcsukból             meleg tajték csorgott             sör a zsoldosoknak abból készült, tíz hárfahúr a hiúz vékony beléből készült             tekintete áttöri a falakat             és a verset a szférákba viszi.              Fordította: Fehér Illés

Izvor: Ненад Грујучић: Дарови, Орфеус, Нови Сад, 2009.

Dejan Spasojević Aфоризми X. – Aforizmák X.

 

Dejan Spasojević Loznica 19. 01. 1978. – 

Aфоризми X.   Слање неистомишљеника у затвор - политички туризам. Некад је била доминантна отоманска, данас отеоманијска империја.   Ко разумије, патиће! Да су знали колико је за њих корисно преговарати с нашим политичарима, вјековни непријатељи никад не би ратовали против нас. Ако нам укину кеш, новац неће личити ни на шта. Да је број 13 дискутабилан, доказ је тринаеста плата.   Уводе нас у ванредно да би задржали своје редовно стање. Неотесани би да вам клешу мисли. И ћелави  се чуде  кад виде како су нас ошишали.   Људи се често сусрећу, али ријетко излазе једни другима у сусрет. Откако је престао да тражи иглу у пласту сијена, почео је да тражи трунку и јајету и да тјера мак на конац.   Вјештачка интелигенција је човјеков најбољи пријатељ, јер је псима и људима улаз забрањен. Издали су државу у небројено примјерака и у више издања. Нису ни знали који је калибар, док није пукaо на њих. За људе на власти, чак је и смјена годишњих доба политички дискутабилна.

Aforizmák X.   Börtönbe a másként gondolkodókkal – politikai turizmus. Egykor Ottomán birodalom volt, ma fosztomán.   Senyved a művelt! Ha tudták volna, hogy számukra politikusainkkal tárgyalni milyen hasznos, évszázados ellenségeink ellenünk sosem harcoltak volna. Ha megszűnik a készpénz-fizetés, pénzünk semmire sem fog hasonlítani. Hogy a 13-as szám vitatható, bizonyítékként szolgál a tizenharmadik fizetés.   Bevezetik a szükségrendeletet, hogy megtartsák a rendet. Gondolatait a faragatlanok faragnák. Látva, mennyire nyírnak bennünket, a kopaszok is csodálkoznak.   Az emberek gyakran találkoznak, de segítségre alkalmat ritkán találnak. Amióta a szalmakazalban immár nem keresi a gombostűt, kenyérmorzsát, tojást keres és szőrszálat hasogat.   Az ember legjobb barátja a mesterséges intelligencia, oda a kutyáknak és az embereknek belépni tilos. Kiadták az országot, számtalan példányban és több kiadásban. Míg nem tört rájuk, nem tudták, milyen kaliberű. A hatalom emberei számára politikailag, még az évszak-váltások is kétségesek.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Дејан Спасојевић: Исклесане мисли – афоризми, АСоглас, Зворник, 2025.

Székelyhidi Zsolt Bevon – Uvlači

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Bevon
 
Térey Jánosnak
 
És kivonulsz,
ez most lehetne szép színes akár.
A vonulásod szemhatár
fölött, elolvadt havú hegyeknek
menve neki, kicsit felettébb,
alulöltözve.
 
Minden halottnak célja volna,
mondod, és látszik, hogy épp elhiszed,
a hit kilóg oldalvást, játékosan viszed
magad, mint amikor zombineveket sorol
a vég kapufájánál lévő, kifestett istennő.
 
Persze, minden pusztulás puszta tény,
szakralizáltál annó a Deák tér mértani közepén,
mozgólépcsők találkozása egy június elején,
de azt már nem tetted hozzá,
hogy röhej az egész, felettességet keresni
legalul olyan, mint szeretni csak a fejben.
 
És elvonulsz, jól hátrahanyagolod a hunyorgót,
Siegfriedként fellegyintesz,
mondod meztelen,
és mind meztelenséged,
mind mondásod egy visszafelé világított,
napvörösbe vonódó:
„semmit se fordíthatsz meg”.
 
Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 14-15. old.
 
 
Uvlači
 
Janošu Tereiju
 
I izlaziš,
to bi čak moglo da bude lepo obojeno.
Tvoj izlazak iznad
razine oka, gazeći do brda nakon
otapanja snega, nešto iznad,
slabo obučeno.
 
Svaki mrtvac valjda ima svoj cilj,
tvrdiš i vidi se da si upravo poverovao,
vera sa strane visi, sebe otkačeno
vučeš, kao našminkana boginja
kad u kapiji svršetka imena sablasti nabraja.
 
Naravno, svaka propast je prosta činjenica,
sakralizovao si jednom u geometrijskom centru trga Deaka,
susret pomičnih stepenica početkom jednog juna,
ali to već nisi dodao
da je sve smejurija, tražiti nadmoć
na dnu je kao voleti samo u sebi.
 
I odlaziš, ostavljaš iza sebe žmirkavca,
poput Sigfrida mahneš,
kažeš go sam
i kako tvoja golotinja
tako je i izrečeno jedno povratno svetlucavo,
u suncecrveno pretvoreno:
„okrenuti ništa ne možeš”.
 
Prevod: Fehér Illés

Ladik Katalin Fehér kutya a végtelenben – Beli pas u bespuću

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. –

Fehér kutya a végtelenben   Öt csillag közt jártam öt halált elhagytam a hetedik csillag után szegfűbe haraptam

Beli pas u bespuću   Između pet zvezda sam hodao pet smrti ostavio nakon sedme zvezde karanfil ujeo   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600535

Balázs F. Attila Vidéki télvég – Kraj zime na selu

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Vidéki télvég   a fa levelei súlyosan mintha ólomból lennének hullnak alá a sárba huzatos februárvég penetráció kocsmai moraj koszos a padló nedves szereposztás   rögtönzés cigányok fehér foga nevet   a pult ragad a sörödért nyúlsz sistereg a habja   egészségedre szól valaki mormolsz valamit   indulsz lekésed indulsz

Kraj zime na selu   lišće drveća su poput olova teški u blato padaju   kraj februara je promaja penetracija žamor u krčmi   štrokav pod vlažna podela uloga   improvizacija Cigani smiju se bele zubi   pult je lepljiv posežeš za pivo pena cvrči   na zdravlje oglasi se neko nešto mrmljaš   kreneš zakasniš kreneš   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.

Szente B. Levente Ölrement bábok – Zaraćene čaure

 

Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –

Ölrement bábok (ajánlom, Tudjátok Kiknek!)   Mintha vége lenne a világnak - a rossz nyelvek szerint, ölre mennek a bábuk és  a bábok.   Ne féljetek: holnaptól kezdve, már a ló mondja meg, mikor megyünk szántani!

Zaraćene čaure (posvećujem, Znate Kome!)   Kao da je kraj sveta – prema zlim jezicima zaratili su se lutke i čaure.   Ne bojte se : počevši od sutra konj će da odredi kad ćemo orati!   Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző