Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moji prevodi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moji prevodi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 14., szombat

Balázs F. Attila Ólompohár – Olovna čaša

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Ólompohár
 
Kifeszített kötél a két agyfélteke között
ki egyensúlyozik rajta?
cseresznyepár piroslik fülein
kristályszárnyai alatt meggörnyed
zsebéből a tőke kandikál
szájában virág
a szirmokat tépkedi valaki
szeret - nem szeret – szeret - nem szeret
a kamera közelít
kifejezéstelen arc
riadt szempár
lobogó gyertyaláng tükröződik
női kéz ólompoharat nyújt
benne két könnycsepp
becsapódik az első repülő
aztán a másik
a hatalmas orgona kísérteties hangokat
ont magából
láthatatlan kéz babrál a regiszteren
ez a valóság nem az enyém
a kristályszárnyak a süllyesztőbe kerülnek
a cseresznye húsa ropog fogunk alatt
mosolyogva viszem szájamhoz
az ólompoharat
 
Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.
 
 
Olovna čaša
 
Zategnuto uže pruža se između dve hemisfere mozga
ko to balansira na njemu?
par trešanja crveni se na njenim ušima
povija se pod svojim kristalnim krilima
iz džepa joj čokot viri
u ustima cvet
neko latice kida
voli me – ne voli me – voli me – ne voli me
približava se kamera
bezizražajno lice
prestravljene oči
odražava se plamen sveća što bukti
ženska ruka pruža olovnu čašu
u njoj su dve suze
sruši se prvi avion
posle i drugi
ogromne orgulje sablasne zvukove
ispuštaju
nevidljiva ruka prebira po klavijaturi
ova stvarnost nije moja
u ponor završavaju kristalna krila
meso trešnje krcka nam među zubima
sa osmehom prinosim ustima
olovnu čašu
 
Prevod: Fehér Illés


Ladik Katalin A füstben égi táncos kecskék – U dimu nebeske koze koje vole ples

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. – 

A füstben égi táncos kecskék
 
Füstös üvegégbolton
kék kecskék táncolnak
fuldokló tüdővel
tőgy forró harcosok
kék zuhatagban párzanak
vijjog tűzruhájuk
draaa! draaa!
 

U dimu nebeske koze koje vole ples
 
Na zadimljenom staklenom nebeskom svodu
plave koze igraju
sa plućima koja se guše
ratnici vrelog vimena
u plavom vodopadu se pare
klikće njihova odeća od vatre
draaa! draaa!
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600501

2026. november 12., csütörtök

Gergely Tamás Lapozok – Listam

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. – 

Lapozok
 
"Lapozom" a Facebookot, lapozom az irodalmi lapokat. Szöveg szöveg hátán, kitüntetés, díj, ünneplés. Gondolkozom: mit keresek én szerény szövegeimmel ebben a vigadalomban? A régi világot, a nemzetikommunizmust a román diktatúrában megírtam, a kortárs szörnyűségekről is éppen eleget, nem került be ebből semmi a köztudatba. Nem recenzálnak, nem iszom együtt kritikusokkal, szerkesztőkkel, szex, szerelem, romantika szinte nulla. MIT AKAROK?
 

Listam
 
"Listam" Facebook, listam časopise za književnost. Tekst za tekstom, odlikovanje, nagrada, slavlje. Razmišljam: šta ja sa svojim skromnim tekstovima tražim u ovom veselju? O starom svetu, o nacional-komunizmu tokom rumunske diktature sam pisao, o savremenim strahotama takođe sasvim dovoljno, a ništa od toga nije dospelo u svest javnosti. Kritike o mojim knjigama na objavljuju, ne sedim za istim stolom sa kritičarima, urednicima, seks, ljubav, romantika maltene nula. ŠTA LI HOĆU?
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Hegedüs Katalin Nő kollagénnel – Žena sa kolagenom

 

Hegedüs Katalin Nagyatád, 1970. május. 03. – 

Nő kollagénnel
 
Páros szerveid közül egyiket elveszítve
robog veled a vonat tovább
kihunyt szemedben a kíváncsiság
mikor a bal szemhéjad lassabban
csukódik le és felálláskor a szék
karfájában meg kell kapaszkodnod
reggel nyilall a derekad, már nem
csak hiányzó szerveid fájnak
fájnak a fehér hajszálak, festékkel takarod
hialuron cseppeket eszel kollagénnel
egyre többet költesz a bioboltban, de ezek
csak vitaminok, csak természetesek
nem az orvos írta fel, még önként
szeded, mert hiszel a megváltásban
annak legalább nincs mellékhatása.
 

Žena sa kolagenom
 
Izgubivši jedan od svojih parnih organa
juri voz dalje s tobom
radoznalost se ugasila u tvom oku
levi kapak ti se sporije
zatvara i pri ustajanju moraš
da se uhvatiš za naslon stolice
ujutru te probada u krstima, više ne
bole samo organi koji ti nedostaju
bole te bele vlasi, prekrivaš ih farbanjem
uzimaš kapi hijalurona s kolagenom
sve više trošiš u prodavnici zdrave hrane, ali
to su samo vitamini, samo prirodni
nije ti lekar prepisao, još ga dobrovoljno
uzimaš, jer veruješ u spasenje
ono bar nema neželjenih efekata.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Hegedüs Katalin: Zsigeri nő, Budapest, Parnasszus, 2026. 17. old.

Gulisio Timea Oda – Tamo

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –

Oda
 
Tudod, én rosszul tájékozódom,
de hozzád elsőre odataláltam.
Nem csengettem be,
csak álltam,
ahogy alvót néznek az álmatlanok.
Kezem újszülött patkánymancs,
puhán, nedvesen remeg.
Felnézek az emeletre, ahol laksz.
Süket a harangtoronyra.
És belekapaszkodom utolsó emlékedbe –
szegény gyerek a rozsdás bicikli kormányába.
 

Tamo
 
Znaš, slabo se snalazim u prostoru,
ali sam do tebe iz prve pronašla put.
Nisam pozvonila,
samo sam stajala,
kao što besani gledaju usnulog.
Ruka mi je šapa novorođenog štakora,
meko, vlažno drhti.
Pogledam na sprat, gde stanuješ.
Gluh na toranj zvonika.
I hvatam se za tvoju zadnju uspomenu –
jadno dete u upravljač zarđalog bicikla.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gulisio Timea: Lények, Parnasszus, Budapest, 2024.

2026. november 11., szerda

Székelyhidi Zsolt Mi lenni – Šta biti

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Mi lenni
 
Fű vagyok.
Régóta az.
Réti perje
egész pontosan.
Zöld, neked
elég ennyi.
Gyökerek,
végzetek,
évzáró,
származás?
Az se. Csak
vonalszár
kapós,
tűzálló
gyökön.
Egy szál fű
neked.
 
Föld vagyok,
barna apa.
Belőlem
zöld a zöld,
barázdába
nyomott,
barna hajvonal.
Vagyok én:
férjszántó,
férfiszent, kőgazdag,
sótalan aggó,
tar tarack.
Víznek kéne mennem,
mondod,
és aztán földnek megint.
Meglegyen a
forgó-maradó,
körített
folyó.
 
Víz, de hogy legyek
én víz ma?
Bízva
egyszerű
cseppekben,
betartva
egyszer egyet,
sűrű sársorba
földelnek.
Beiszik
engem földapa
nagyja
az anyatenger
fodorszéléig
és vissza.
Hatalmas ára
lenne annak,
ahogy én víz vagyok.
 
Ha fa lennék,
más lenne minden.
Nem is az eredő
a lényeg, hanem hogy
sokfajta egy legyek.
Egy fa,
kicsit oldalt,
egy elég.
Főgyök a földben,
vizet kapva,
mellettem perjék,
előttem a bokrok
is mind-mind,
középen én.
Faként
megkapó
főmet
felhőkbe törölném,
a párapamacsok
csapódnának ki
hasas hajtásaimon.
 
Micsoda élet lenne
faként.
Törzse mindenkinek.
 

Šta biti
 
Trava sam.
Odavno.
Sasvim tačno
obični ljulj.
Zelen, tebi je
toliko dovoljno.
Koreni,
sudbe,
završna svečanost,
poreklo?
Ni to. Tek
tražena
stabljika
na vatro otpornom
korenu.
Za tebe vlas
trave.
 
Zemlja sam,
smeđ otac.
Iz mene
zeleno je zeleno,
u brazdu
utisnuta
linija smeđe kose.
Jesam:
muž-orač,
muški svetac, kameno bogat,
neslani starkelja,
ćelava pirevina.
Prema vodi bi trebalo da idem,
tvrdiš,
posle opet prema zemlji.
Neka ostane
životom ispunjena,
obložena
reka.
 
Voda, ali kako da budem ja
danas voda?
Verujući
u jednostavne
kapi,
poštujući
jednom jednog,
u gusti red blata
me zakopaju.
Ispija me
otac
zemlje
do ivice talasa
majka mora
i nazad.
Ogromna bi bila cena
toga
da sam ja voda.
 
Da sam drvo,
sve bi drugačije bilo.
Suština nije ni
u rezultanti, već da budem
mnogovrsna jedinka.
Jedno drvo,
nešto postrance,
jedno je dovoljno.
Glavni koren u zemlji,
vodu prima,
pored mene pirevina,
ispred mene
žbunje,
a u sredini ja.
Kao drvo
markantnu
glavu
bih u oblake brisao,
čuperci pare
bi se kondenzovali
na mojim trbušastim izdancima.
 
Kakav život bi to bio
kao drvo.
Stablo za svakoga.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 53-56. old.

2026. november 7., szombat

Bolovits Gábor György Nem azért maradok egyedül – Ne ostajem sam zato

 

Bolovits Gábor György Sármellék, 1967. június 2. –

Nem azért maradok egyedül
 
nem azért maradok egyedül,
mert különleges vagyok,
hanem mert ott nem kell magyarázkodni.

minden rám ragad,
mint a füst.

egy szoba.
egy szék.
egy pohár.

nem szabadság.
csak levegő.

odakint túl sok a hang.
idebent elég.

nem büszkeség.
csak így maradok meg.

kimegyek néha.
működik.
nélkülem is.

 

Ne ostajem sam zato
 
Ne ostajem sam zato
što sam poseban,
nego zato što tamo ne treba da se pravdam.
 
sve se lepi za mene,
kao dim.
 
jedna soba.
jedna stolica.
jedna čaša.
 
nije sloboda.
samo vazduh.
 
vani previše ima glasova.
ovde unutra dovoljno.
 
nije ponos.
samo tako opstajem.
 
koji put izlazim.
funkcioniše.
i bez mene.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

2026. november 6., péntek

Balázs F. Attila Kérsz egy teát, darling? – Želiš li čaj, mila?

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Kérsz egy teát, darling?
 
kék árnyalatok a toronyházak között
az ablak hunyorog a valószerűtlen fényben
a vaníliaillatú szobában Monet festményéről
szökött hölgy divatlapot nézeget
egyébként minden olyan,
mint egy unalmas filmben
csak háttérzajok ütköznek a dobhártyának
és szél sem lebbenti a függönyöket
cigarettacsikk sincs az ezüst hamuzóban
a nagy zongora nyitott fedéllel mint egy óriás hal
elnyelni készül a patinás bronzszobrocskát
szürkére vált a kék az ablak keretében
együttérzőn néz vissza rám a tükör
kérsz egy teát, darling?
 
Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.
 
 
Želiš li čaj, mila?
 
među soliterima plave nijanse
u nestvarnoj svetlosti trepće prozor
u sobi sa mirisom vanile odbegla dama
sa Moneove slike prelistava modni časopis
inače je sve tako
kao u nekom dosadnom filmu
tek pozadinska graja udara bubnu opnu
ni vetar ne pomera zavese
niti ima opušaka u srebrnoj pepeljari
klavir sa otvorenim poklopcem poput ogromne ribe
sprema se da proguta patiniranu bronzanu statuu
plavo u okviru prozora u sivo prelazi
ogledalo mi saosećajno uzvraća pogled
želiš li čaj, mila?
 
Prevod: Fehér Illés


Ladik Katalin Görög nő – Grkinja

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. – 

Görög nő
 
Kis hernyót dörzsöl
ő sikít én lélegzem
találkoztunk
 

Grkinja
 
Malu gusenicu trlja
ona vristi ja dišem
sreli smo se
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600515

Székelyhidi Zsolt Psalmus – Psalm

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Psalmus
 
Hajtunk,
mintha
nem lenne
mindenünk
a helyén.
A fény elfogy
és visszanő.
Mintha
minden
körbemenne.
A hajtásért
nagyság jár,
a tekintet
feltartó.
Több ággal
kapaszkodva
a világosságba,
lentről földszagú
sötét vesz be
hajthatatlanul.
Mindig tér vissza
a bejövő, betevő
fény a folyton
fojtó, felfelé hajtásba.
Többet elérni
vesződségnek tűnik,
elszáradni is egy
lehetőség.
Nagy a felhajtás,
naná.
Szabályzott
tápoldat
a felső
fénykörökből,
amikhez
hogyan is
érhetnénk
talajtornázva
fel.
 
 

Psalm
 
Naprežemo se
kao da od onoga
što imamo
ništa nije
na svom mestu.
Svetlost se gubi
i ponovo izrasta.
Kao da se
sve
u krugu vrti.
Veličina prati
naprezanje,
pogled
gore stremi.
Sa više grana
hvatajući se
za svetlost
odozdo tama te
mirisom zemlje obuzima,
neumoljivo.
Uvek se vraća
nadolazeća, hranljiva
svetlost u neprestano
zaglušujućem naprezanju.
Postići više
deluje mučno,
i uvenuti je
jedna od mogućnosti.
Velika je parada,
da.
Usklađen je
hranjivi rastvor
iz gornjih
svetlosnih krugova,
do njih
vežbajući na strunjači
na koji način
bi mogli
stići.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 49-50. old.

2026. november 5., csütörtök

Gulisio Timea Csempe – Pločica

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –

Csempe
 
Mint egy kád fürdővíz,
kifolyok a világból.
Közöttünk hideg,
kemény csempefal.
Számból szentségtörés a szeretlek,
neked csak káromkodásod igaz.
Én senkivel nem aludnék,
neked élettársad van.
Ha majd jössz,
koponyát rejtek ágyad alá.
Amit közösnek reméltem,
szemed sötétjébe szakad.
 

Pločica
 
Poput vode iz kade za kupanje
otičem iz sveta.
Između nas je
hladan zid od pločica.
Iz mojih usta volim te je svetogrđe,
za tebe istinite su jedino tvoje psovke.
Ja ni sa kim ne bi spavala,
ti imaš životnog saputnika.
Dođeš li jednom,
sakriću lobanju ispod tvog kreveta.
Što sam smatrala da je zajedničko
u tamu tvojih očiju propada.
 
Fordította: Fehér Illés

Forrás: Gulisio Timea: Lények, Parnasszus, Budapest, 2024.

2026. október 25., vasárnap

Balázs F. Attila Puzzle – Slagalica

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. – 

Puzzle
 
ma hétfő van vagy péntek?
ha vasárnap lenne nagyobb lenne a csend
összeszedem tagjaimat a fürdőből,
hálószobából, konyhából

‒ ilyenkor reggel ‒
                                                            és mint puzzle-t összerakom őket

a naptárban a számok és betűk összekeveredtek
hogy nagyobb legyen a káosz ha összezavarodok
megnézem a neten vagy a napilapban
melyik világba pottyantam ma
ki nyomát kövessem a sivatagban
 
a kávé kifolyik olajosan
és versemben elkezdődik a holnap
 
Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.
 
 
Slagalica
 
ponedeljak li je danas ili petak?
da je nedelja tišina bi bila dublja
sakupljam svoje udove iz kupatila,
spavaće sobe, kuhinje

– u tim jutarnjim časovima –
i poput slagalice slažem ih
 
pomešali su se brojevi i slova u kalendaru
da haos bude veći ako se zbunim
proveravam na netu ili dnevnom listu
u koji svet sam danas zalutao
u pustinji čiji trag da sledim
 
kafa se razliva, uljasta i tamna,
te u mojoj pesmi započinje sutra
 
Prevod: Fehér Illés



2026. október 24., szombat

Ladik Katalin Mentés másként – Sačuvanje drugačije

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. – 

Mentés másként
 
Ollód kivágja a tengert,
vágólapra teszi: kukac.
Jössz szatyor gyönyörrel,
elfojt@élet.yu
Kivágom a csukott szemmel látottakat: sziget.
Ollód leszek tenger gyönyörrel,
és a tél a homlokom mögött lesz,
kifakulnak a hófútta csontok érzéseimből,
leszek kukac a vágólapon,
szigetsikoly@élet.hu
 
Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600549
 
 
Sačuvanje drugačije
 
Tvoje makaze režu more,
stavlja ga na dasku za sečenje: kukac.
Divotom punom kesom dolaziš,
uguši@život.yu
Izrežem zatvorenim očima viđene: ostrvo.
Biću tvoja makaza divotom mora
a zima će iza mog čela ostati,
iz mojih osećaja izblede snegom zavejane kosti,
biću kukac na dasci za sečenje
krikostrva@život.hu
 
Prevod: Fehér Illés


2026. október 23., péntek

Székelyhidi Zsolt Kő – Kamen

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Kő
 
Tökéletes
rajzolati hiba,
eltartó viszonyok
a vízben.
A tévesztés
esélye
magas.
A megtört
hullámok miatt
viselni kell
búvárruhát.
Minden mozdulat
töredékes.
Tökéletesen
tűnik el,
majd elő,
és körbefog
merüléskor
és elnehezít.
A mélyére kell
látni,
ki kell tartani.
 
Az egész víz
szem előtt tartva
dupla tükör.
A tökéletességtől
távol
fogy a levegő,
világos lesz, hogy
a keresés mindig
veszteséggel jár.
A felszíntől vett
távolság nő.
Tarthatatlan viszony:
minden
fentről nehéz.
 

Kamen
 
Savršena
greška u crtežu,
razmaknuti odnosi
u vodi.
Mogućnost
greške je
velika.
Zbog prelomljenih
talasa
nosi se
ronilačko odelo.
Svaki pokret je
savršen.
Savršeno
nestaje,
pa se pojavljuje
i tokom ronjenja
obavija
i težinu stvara.
Treba videti
dubinu,
treba istrajati.
 
Čitava voda
ispred očiju je
dvostruko ogledalo.
Daleko
od savršenstva
ponestaje vazduh,
biće jasno da
traganje uvek
gubitke nosi.
Rastojanje od površine
se povećava.
Neodrživ odnos:
odozgo
sve je teško.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 45-46. old.


2026. október 22., csütörtök

Gulisio Timea Sztóma – Stoma

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –

Sztóma
 
1
Kivezetés lesz, mondja.
Mintha a híreket.
Mert nincs különbség
Egy halálos gázolás
És egy futó zápor között.
Mit vezetnek ki, kérdezem.
Amit kell.
Akár a pincérnek mondaná,
Hogy desszert is jöhet.
Epres fagyi, meggyes süti,
Széklet, vizelet.
 
2
Megmutatod majd?
Nem.
Állítólag olyan, mint egy piros száj.
Amilyen hülye vagy,
Megcsókolnád.
Nem tudom, megtenném-e.
Csak azt, hogy az is az ő húsa lesz.
Egy újabb titok,
Amit örökre tudnom kell.
 

Stoma
 
1
Biće otvora, kaže.
Kao vesti.
Jer nema razlike
Između smrtonosnog gaženja
I prolaznog pljuska.
Šta izvode, pitam.
Ono što treba.
Kao da konobaru kaže
Da može i slatkiš doneti.
Sladoled sa jagodom, kolač sa višnjom,
Stolica, mokraća.
 
2
Hoćeš li da pokažeš?
Nem.
Navodno je kao crvena usta.
Koliko si glup
Još bi i poljubio.
Ne znam, da li bi uradio.
Ali i to bi bilo njeno meso.
Još jedna tajna
Koju zauvek trebam da znam.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gulisio Timea: Lények, Parnasszus, Budapest, 2024.

2026. október 9., péntek

Bolovits Gábor György * (A pultnál ült…) – * (Sedela je za pultom…)

Bolovits Gábor György Sármellék, 1967. június 2. –

*
 
a pultnál ült,
a körme alatt fekete zsír,
nem piszok,
hanem munka.

nem nézett körbe.
az ilyenek tudják,
hol vannak.

a nadrágja feszült rajta,
mintha nem rá szabták volna,
hanem ráhagyták,
hogy majd kitölti.

azt mondta,
fent a hegyeknél
nincs idő gondolkodni.

csak tartod a gépet,
amíg bírja.

nem kérdeztem.
a válasz ott ült a kezén.

amikor hozzám ért,
nem simogatott.
beállított,
mint egy kart.

a test nem volt szép,
csak pontos.

néha belerándult,
mint amikor a motor kihagy.
nem ellenkeztem.
az ilyenkor csak ront.

a levegő sűrű lett körülöttünk,
mintha a levegőnek súlya lenne köztünk.

a csönd úgy feszült,
mint túltekert csavar a menetben.

nem beszéltünk.
a hang csak zavar.

csak tartottuk egyben,
ami még nem csúszott szét.

egy ponton
azt hittem,
szétesik az ágy.

nem mi.

aztán elengedett.

nem nézett rám.
nem volt benne semmi utólag.

csak ült még,
mintha várná,
hogy leáll-e a motor.

kint valaki nevetett.
túl könnyű hang volt.

ő felállt,
megigazította a nadrágját,
mintha semmi nem történt volna.

de a kezén még ott volt
a remegés,
amit nem lehet eljátszani.

az ajtónál megállt egy pillanatra,
nem miattam.

hallgatta,
hogy odabent
még jár-e valami.

*
 
sedela je za pultom,
ispod noktiju crna mast,
nije prljavština,
rad.
 
nije se osvrtala.
ovakve znaju
gde su.
 
pantalone su na njoj bile zategnute,
kao da nisu skrojene za nju
ostavili su
nekako će da popuni.
 
rekla je,
gore u brdima
za razmišljanje nema vremena.
 
držiš mašinu,
dokle god izdrži.
 
nisam pitao.
odgovor je na njenoj ruci ležao.
 
kad me je dotakla
nije milovala.
namestila me je,
poput neke kazaljke.
 
telo lepo nije bilo,
samo tačan.
 
koji put se trznula,
kao motor kad preskoči.
nisam se protivio.
to u tim momentima jednostavno pogorša.
 
oko nas vazduh je postao gust,
kao da između nas težinu ima.
 
tišina je tako napeta bila
kao previše zategnut zavrtanj u navoju.
 
nismo govorili,
glas samo smeta.
 
držali smo
ono što još nije bilo razvezano.
 
u jednom trenu
verovao sam
da će da raspadne krevet.
 
ne mi.
 
pa me je pustila.
 
nije me gledala.
u njoj ništa nije ostalo.
 
sedela je
kao da čeka
da li će da stane motor.
 
neko se vani smejao.
prelagan je bio glas.
 
ustala je,
popravila pantalone,
kao da se ništa nije desilo.
 
ali njene ruke su dalje
drhtale
što se odglumiti ne može.
 
na pragu je na momenat zastala,
ne zbog mene.
 
osluškivala je,
da li joj
još nešto pripada.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

2026. október 8., csütörtök

Ladik Katalin Viharban – U vihoru

 

Ladik Katalin Újvidék, 1942. október 25. – 

Viharban
 
Lovak csapkodnak az égen.
Villámsújtotta hattyúk nyerítenek.
 

U vihoru
 
Konji tutnje po nebu.
Munjom pogođeni labudovi njište.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/01300/01328/01328.htm#_Toc57600538


Gulisio Timea A barátnő – Prijateljica

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –

A barátnő
 
Látni akarom,
Mi tetszik rajta.
Hasonlít rám.
Pontosabban én rá.
Nagyobb a melle.
Laposabb a segge.
Leképzelem róla a ruhát.
A mosdóra megy.
Mi lenne, ha követném.
Falnak dönteni,
A fülébe súgni, hogy
Én vagyok, akivel csalja a pasija.
Nyakon ragadni, falnak csapni a fejét.
Megalázni, mert túlságosan tisztelem.
A misztériumot meg kell törni.
Hajával a te hajadat tépem,
Kellmertatied,
Kívánom, jobban, mint téged.
Harapni.
Kiharapni téged belőle.
 

Prijateljica
 
Želim da vidim
Šta je privlačno na njoj.
Liči na mene.
Tačnije ja na nju.
Ima veće grudi.
Guzica joj je ravnija.
Zamišljam ju bez odeće.
U toalet ide.
Šta bi bilo da ju pratim.
Uz zid pritisnuti,
U uho joj šapnuti,
Ja sam ta, kojom njen drugar ju vara.
Za gušu ju uhvatiti, glavu o zid udariti.
Poniziti ju jer previše poštujem.
Misteriju treba razbiti.
Njenom kosom tvoju kosu čupam.
Trebajerjetvoja.
Želim, više od tebe.
Gristi.
Izgristi, tebe iz njega.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gulisio Timea: Lények, Parnasszus, Budapest, 2024.

2026. október 7., szerda

Balázs F. Attila Történelem – Istorija

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Történelem
 
a homlokzatról mállik a vakolat
a kőszobor letört kisujját
felveszi a koszos útról
és a szökőkút medrébe dobja egy kisfiú
a galambszar matt patinát adott a díszítésnek
dübörög, tülköl, szirénázik, nevet, káromkodik
kellemes és kellemetlen hangokkal keveredik
az utcán, a falak mögött, a falakon, a falakban,
benned, bennem, mindenkiben a történelem
meddig fér meg egymás mellett
meddig egészíti ki,
formálja egymást békében?
a megbocsájtás
mint kopott repedezett dísz(let)
elveszett lábak alatti kacatok között
tán épp azt dobta kavicsként
a szökőkút zavaros vízébe
az unatkozó kisfiú
miközben az épület homlokzatán
halálugrásra készül az életunt szobor
 
Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.
 
 
Istorija
 
kruni se malter sa fasade,
odlomljen mali prst kamene statue
podiže dečak sa prljave ulice
i baca ga u fontanu
golublji izmet je mat patinu dao dekoraciji
istorija tutnji, trubi, zavija, smeje se, psuje
sa prijatnim i neprijatnim glasovima se meša
na ulici, iza zidova, na zidovima, u zidovima,
u tebi, u meni, u svakome
dokle može da postoji,
dokle se dopunjuje,
formira jedno drugo u miru?
oprost
kao pohabani, ispucali ukras
izgubio se između drangulijama ispod nogu,
možda je baš to bacio kao belutak
u mutnu vodu fontane
dečak u dosadi
dok na fasadi zgrade
na smrtonosan skok se sprema od života umorna statua
 
Prevod: Fehér Illés


2026. október 6., kedd

Székelyhidi Zsolt Arcul – Po licu

 

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Arcul
 
Az arcodat
ellepő pír vagyok.
Náthába fúlt
orrcimpa-piros,
szemed sarkaiból
eltartó vonalakba,
homlokráncaidba szoruló
árnyalatok.
Egyenetlenség
vagyok az arcéleden,
egy régvolt felmetszés
nyurga nyoma
állcsúcson.
A szőke hajad vagyok.
Szürke folt
a fehér falon,
az ágy mögött.
 
Az arcodra szökő
emlékezés vagyok.
Szemedbe kúszó
folyadék,
küzdő pislogásaidból
nézek magadba.
Emlékeid közé
keveredem,
együtt tölthető
múlt időket
újragondolok.
 

Po licu
 
Jesam rumenilo
što ti lice prekriva.
U prehladu ugušeno
crvenilo nozdrve,
nijanse
koje su se zaglavile u crte
koje se iz tvojih očiju udaljavaju,
u bore tvoga čela.
Jesam neravnina
na ivici tvoga lica,
trag
jedne davne ozlede
na vrhu vilice.
Jesam tvoja plava kosa.
Siva mrlja
na belom zidu,
iza kreveta.
 
Jesam sećanje
koje ti na lice navire.
Tekućina
koja ti u oči puzi,
iz tvojih treperenja
gledam te.
Među tvoja sećanja
se uvlačim,
razmišljam
o prošlim trenucima
koje bi mogli zajedno sprovesti.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest, 2021. 41-42. old.