Keresés ebben a blogban

2019. szeptember 21., szombat

Milena Marković Mamice – Anyám


Milena Marković Zemun 6. april 1974. –

Mamice

ja bih ti kupila kuću
znaš li kakvu
znaš li kakvu
sa hladom od loze
i drvenim stolom i klupicom da
odmoriš
noge
i roštilj bi stajao tu pored
i stolica koja se ljulja
a unutra u kući
imala bi velika kuhinja
cimet bele pločice
svuda puno drvo
velika radna površina i stolica
da ne stojiš dok radiš
mamice
i tu bi bio veliki sto sa klupama
za svu tvoju decu
i sve tvoje unuke
i sve tvoje sestre
i za njihovu decu
i za decu
tvoga brata i za decu
komšijsku i za neku decu
ko zna odakle
u hodniku bi bila hladovina
i lepi prekrivači na podu
i dve sobe
u jednoj televizor samo za tebe i
udoban kauč samo za tebe
u drugoj krevet veliki
i ormarić sa ogledalom
i fiokama
i stolica sa tankim
nogicama
i medene lake drške na
fiokama
ono što si viđala po kućama
i htela da imaš
jednom
tada kad su te nudili sokom
po kućama a ti si bila
gladna
i kreme puno koliko hoćeš za tvoje lice
lepo
i nanule za tvoje noge
a gore bi bile sobe za tvoje unuke i jedan
tavan
gde bi držala ono bez čega ne možeš
moje stare parfeme
od tvoga sina lestve za gimnastiku
muf od tvoje starije ćerke mirišljav
vojnike bez glave od tvog unuka bolesnog
stari samovar
novine stare
recepte koje nikad ne znaš
gde su
knjige otvorene i zaboravljene
slike.
 
mamice hoću da ti kupim kuću
ali ne znam da li mogu
i danas sam bez ičega
i sutra neću imati ništa
i još ti pijem krv
mamice
i još ti sedim pored kolena
toplog
mamice
bićemo jednom u kući
zajedno
onoj
da ne kažem kojoj
mamice.

Anyám

házat vennék neked
tudod milyent
tudod milyent
szőlőlugassal
és fából készült asztallal és sámlival hogy
lábadat
pihentethesd
és rostély is lenne
és hintaszék
a házban meg
nagy konyha
cimet-fehér lapokkal
mindenütt fa
nagy munkafelület és szék
hogy míg dolgozol ne kelljen állnod
anyám
és lenne itt nagy asztal padokkal is
gyerekeidnek
és unokáidnak
és nővéreidnek
és nővéreid gyerekeinek
és bátyáid
gyerekeinek és szomszédaid
gyerekeinek és a ki tudja honnan jövő
gyerekeknek
hővös lenne a folyosón
a padlón meg szép szőnyegek
és két szoba lenne
csak számodra TV az egyikben
csak számodra kényelmes heverő
nagy ágy a másikban
és szekrény tükörrel
és fiókokkal
és kecses-lábú
szék
és a fiókokon filigrán
fogantyúk
minden amit a házakban láttál
és kívántad egyszer
a tiéd legyen
akkor amikor a házakban
üdítőt kínáltak te meg
éhes voltál
és szép arcodra amennyit csak akarsz
kenőcs
és lábadra papucs
fenn meg szobák unokáid számára meg
padlás
ahol a nélkülözhetetlen dolgokat tartanád
régi illatszereimet
fiad bordás-falát
idősebb lányod illatos muffját
beteg unokád fej-nélküli katonáit
az öreg szamovárt
régi újságokat
a soha nem tudod hol lévő
recepteket
nyitott könyveket elfeledett
képeket.
 
anyám házat neked akarok venni
de nem tudom megtehetem-e
ma is nincstelen vagyok
és holnap sem lesz másként
és még mindig véredet szívom
anyám
még mindig meleg térded mellett
ülök
anyám
egyszer házban leszünk
együtt
abban
hogy ne mondjam melyikben
anyám.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése