Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 3., hétfő

Danja Gašpar Kad mi nedostaješ – Amikor hányzol

Danja Gašpar Đokić Ploče Luka, 05. oktobar 1960 –

Kad mi nedostaješ

zbog tebe po pravilu
uvijek samujem
na tamnoj strani mjeseca

odavno već tako
ostajem budna
i kad svi ostali bude
sebe u uspomenama
ja grlim jastuk čežnjom
iščekujući te
dok se ova soba vrti
oko osi mene
ne želeći ispustiti
iz ozidanih šaka

moja vrata su
još uvijek zatvorena
sva od stakla
i može ih razbiti
samo tvoj glas
u dolasku

ako se pokorim
prvom načelu pripadnosti
žena sam svog čovjeka
i lučno se savijam
u njegovim rukama
spremna za odstrel
taj čin prvi i posljednji
put svim zabludama
da bih obrisala

pokoravam se

jer utamničenom jutru
noć sprema iznenađenje
liči na malenog psića
i vrlo je moguće
da mjesec ostane izlizan
zbog svoje ljepote
mogla bih umrijeti tako
u krevetu bez stranica
ljuljajući se na pola puta
između poda i plafona
potpuno razbuđena
od nesanice
i sama od samoće
djeleći se baš isto onako
kao kad se izgubim
zasanjana tek
polovično u tvojim rukama

Amikor hányzol

miattad vagyok
magányos
a hold sötét oldalán

régóta
virrasztok
és mikor mindeki ébred
én emlékeimmel
téged vágyakkal tele várva
a párnát ölelem
a szoba saját tengelye
körül forog
a befalazott ökölszorításból
nem akar engedni

üvegből készült
ajtóm még mindig
be van zárva
csak jöttödet jelentő
hangod képes
darabokra törni

ha alávetem magam
az elvbeni összetartozásnak
feleség vagyok
és uram kezei közt
az elmúlásra felkészülve
vergődök
hogy ezzel a tettel
egyszer s mindenkorra
kitöröljem tévedéseimet

engedelmeskedek

mert a bebörtönzött reggelnek
az éj készít meglepetést
kiskutyára hasonlít
és valószínű
szépsége miatt
a hold lesz elnyűtt
így meg tudnék halni
oldalak nélküli ágyban
a padló és mennyezet
között hintázva
a virrasztástól
éberen
egyedül az egyedülléttel
éppen úgy kettéosztottan
mint mikor félig karjaid között
elszenderedve
utat tévesztek

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése