Erdős Virág Budapest, 1968. február 27. –
Van egy ország
(egy népszavazás margójára)
van egy ország
ahol lakom
semmi ágán
lógó
flakon
van egy város
ahol élek
ahány test épp
annyi lélek
ahány lélek
annyi
lom is
utcára tett
fájdalom is
itt egy kiságy
ja de
édi
ott egy ülve
alvó dédi
kibelezett
öreg szekrény
arcokat befutó
repkény
bontott ajtó
kilincs nélkül
földönfutók
bilincs nélkül
áll a posztos
mint a nádszál
bokáig lerohadt
lábszár
itt egy szép könyv
ott egy labda
ez még bor
de ez már
abda
nem az összes
csak a nagyja
aki tűri
aki hagyja
aki tűrte
aki hagyta
nem az összes
csak a nagyja
vasárnap volt
ahogy mindig
felöltöztek
ahogy illik
csupa dolgos
derék polgár
egy se ruszin
egy se bolgár
olyan szépek
hogy az csuhaj
egyik bérlő
másik tulaj
kitűnőre
szerepeltek
álmukban sem
szemeteltek
nem engedték
hosszú
lére
elindultak a mi-
sére
kukákat se
borogattak
kutyákat se
kurogattak
mise után
leszavaztak
bezabáltak
be is basztak
pöri volt tán
isler is
jóllakott az
isten is
nem az összes
csak a nagyja
aki tűrte
aki hagyta
aki tűri
aki hagyja
nem az összes
csak a nagyja
rajtam is múlt
rajtam múlt
tegnap kezdő-
dött a múlt
elkezdődött
vége van
borzalom és
béke van
semmi ágán
lógó
flakon
van egy ország
ahol
lakom
nevezd nevén
szolgáld
vakon
ma még bölcső
ma már
vagon
|
Postoji država
(povodom jednog opštenarodnog glasanja)
postoji država
gde sam nastanjena
na grani ništa
viseća
butelja
postoji grad
gde sam
koliko tela
toliko duša
koliko duša
toliko
i rastura
i na ulicu stavljena
probada
tu je sitna ležaljka
baš je
lepa
na stolici
baka drema
pohaban
stari ormar
obraze obavijajući
bršljan
razrovani kapdžici
bez kvake
izgnanici
bez bukagije
stoji poverenik
kao trska
do gležnja trula
golenjača
tu je lepa knjiga
tamo je lopta
to je još bor*
al to je već
abda**
ne baš svi
samo većina
trpi
ispašta
trpio
ispaštao
ne baš svi
samo većina
nedelja je bila
kao uvek
obukli se
kako priliči
svi su vredni
valjani građani
niko nije rusin
niko nije bugarin
baš su lepi
stvarno zgodni
jedan je zakupac
drugi pak gospodar
svi su sami
odlikaši
ni u snu nisu
kaljali
nisu na dugo
i široko
objašnjavali
krenuli na
misu
smećare nisu
prevrtali
pse nisu
jurcali
posle mise
glasali
žderali
pa i najebali
valjda prženica bila
i slastica
i Gospod
se zasitio
ne baš svi
samo većina
trpi
ispašta
trpio
ispaštao
ne baš svi
samo većina
i o meni ovisio
o meni ovisio
prošlost je
juče počela
počelo je
gotovo je
užas i
mir je
na grani ništa
viseća
butelja
postoji država
gde sam
nastanjena
nazovi po imenu
služi
bez pogovora
danas je još kolevka
danas je već
zaprega
*Bor - Mikloš Radnoti je u logoru pored Bora kod Žagubice bio na prinudnom radu.
**Abda - mesto u blizini Đera gde je Mikloš Radnoti pogubljen – opaska prevodioca
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése