Izbor iz „Slučajne panorame Poezije mladih“ (1987), Putevi – Banja Luka, br. VI.
Válogatás a „Fiatal költők - esetleges panoráma” összeállításból (1987) Putevi (Utak) – Banja Luka. VI. szám
Ako neko zna gde se autor nalazi, molim da mi javi.
Ha valaki tud valamit a költőről , kérem, értesítsen.
Djevojčica na trotoaru
Na prljavom trotoaru, uz zakisao gradski zid, igra se djevojčica s lutkom. Neobična je njena igra: polaže lutku na betonski ram od prozora sa rđavim rešetkama, tik iznad visine trotoara.
Uspavljuješ lutku? – istisnuh prve riječi nakon dugog pješačenja gradskim ulicama.
Djevojčica me samo krišom pogleda i, nekoliko puta, svojim prposnim ručicama, pokuša presaviti roskastu maramu nad lutkom.
Kosa joj je bila čičkava i ne mogoh joj vidjeti obrve pošto su se njeni pramenovi spuštali do očiju. Očekivao sam ispisanu, željom primaknutu istinu na njenim obrvama.
Kislány az aszfalton
Egy kislány a szutykos aszfalton, a
nyirkos fal mellett babájával játszik. Játéka különös: a babát, éppen az
aszfalt színe felett, a rozsdás rácsokkal elzárt ablak betonkeretébe helyezi.
Altatod a babát? – kérdeztem alig
hallhatóan, a kimerítő gyaloglás után.
A kislány lopva rámnézett és néhányszor,
akaratos kacsóival, megpróbálta a babára helyezni a rózsaszínű kendőt.
Haja göndör volt, szemöldökét nem
láthattam a homlokába hulló tincsektől. Pedig hittem, szemöldökébe a várva várt
igazság van vésve.
Fordította: Fehér Illés
