Csehy Zoltán Körvonal – Obris

Csehy Zoltán, Pozsony 1973. november 26. –

Körvonal

Még tizenöt perc és megy a busz,
addig talán sikerül leírnom,
addigra kész leszek vele,
és befejezem ezt a versszakot is. Tizenöt
perc végül is, elég idő egy vershez,
ha már a fejben meg is van, menetrend kérdése,
indul és érkezik. Lefuthatok a falépcsőn,
innen, a másodikról, két perc, a lift is működik,
de folyton cipelnek benne valamit,
most épp az este nyíló kiállítás metaforáit,
vagy csak feljön a fényre a szakácsnő,
és cigire gyújt az udvaron,
ahol most rajta kívül nincs műtárgy,
és felkapom a táskám, bele egy
eső elleni kabát, térkép, pár lap,
és egy ceruza, hogy amíg jön a busz,
vagy a buszban, felírhassam legalább a lényegét
annak, ami tulajdonképpen itt és most
körvonalazódik.

Obris

Još petnajst minuta i kreće bus,

dotle uspeću možda napisati,

biću dotle gotov s tim,

završiću i tu strofu. Na koncu konca

i petnajst minuta je dovoljno za jednu pesmu,

ako već u glavi postoji, samo je pitanje reda vožnje,

kreće i stiže. Mogao bi niz drvenih stepenica otrčati,

odavde sa drugog, dva minuta, i lift je u upotrebi,

ali u njemu uvek nešto vuku,

upravo sad metafore za otvaranje večernje izložbe,

ili kuvarica samo na svetlo dođe

da u dvorištu zapali jednu cigaru

gde osim nje nema ni jednog umetničkog predmeta,

hvatam svoju torbu, unutra

kišna kabanica, mapa, nekoliko listova

i jedna olovka da dok bus stiže,

ili u autobusu makar da suštinu napišem

od onoga što ustvari tu i sad

se sprema.

                             Prevod: Fehér Illés