Az almáról – másként

 

Az alma a középkor misztikusai szerint a beavatottak jelvénye, a megismerés eszközeként a halhatatlanság lehetőségét is magában rejti. Honnan is ered?

 

A Heraklesz által megszerzett Heszperiszek almái a halhatatlanság ajándékát adták. A három alakban megjelenő Hold - istennő nyújtotta át Parisz-nak az almát, hogy ezzel az útlevéllel juthasson el Elüszion mezőire, azaz halhatatlanná váljék.

A germán istenek is egy aranyalmának köszönhették halhatatlanságukat.

Az aranyalma a mindenhatóságra, az országalma az országra kiterjedő hatalomnak a felségjelvénye. Gömbje, mint tökéletes forma, a hatalom tökéletességére utal. A felső és alsó félgömb, melyet egy öv választ el, a szellemi és anyagi harmónia egységére, az isteni és a földi hatalom elválaszthatatlanságára utal. Először csak a római császárok méltóságjelvénye volt, a kereszttel ellátott gömb a Német - római Birodalom uralkodójának felségjelvénye lett.

 

A magyar országalma is a koronázási jelvények egyike, mely a király hadúri méltóságát jelképezte, István I. király óta van használatban. Az eredeti elveszett, a mai országalmát a 14. században az eredeti pótlására készítették .

Az almának nagy volt a szerepe a magyar népi hitvilágban is, mint a termékenység illetve szerelem jelképe. Ismeretes volt mint szerelmi ajándék, az almával való eljegyzés vagy lakodalmi díszítés.

Ma már nem tudatos az eredeti hiedelemháttér, de jellemző, hogy a jellegzetes karácsonyi és újévi ételek és szokások között jelen van az alma.

Egy példa a sok közül: A testi szerelem megismerésének szándékát szimbolizálja az alma, melyet (Magyarhonban) a legény küld a lánynak s a válasz abból derül ki, hogy az almát felvágva vagy egészben kapja-e vissza.

Néhány almával kapcsolatos hagyomány – hiedelem és a „tiltott gyümölcs”.

 

A testi szerelem megismerésének szándékát szimbolizálja az alma, melyet (Magyarországon) a legény küld a lánynak s a válasz abból derül ki, hogy az almát felvágva vagy egészben kapja-e vissza.

A lány Luca napján elkezd enni egy almát. Luca napjától Karácsonyig minden nap az almába harap. Az utolsó falatot Karácsonyra hagyja – az utcára megy vele és az első szembejövő – vagy olyan nevű lesz a férje.

Almaöntés – szilveszteri népszokás: Vendégjáróban a fiúk egy szakajtó almát öntenek a kislányok, a legények egy vékányit a szeretőjük ölébe, majd felköszöntik a ház népét.

Mezőhegyesi népszokás: Almát tesznek vizet tartalmazó edénybe vagy kútba,, hogy az abból ivó ember vagy állat egészséges legyen.

Hogyan lett a tiltott gyümölcsből alma?

A Vulgata  és a Halotti beszéd is csak tiltott gyümölcsről szól.

"Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, mondta neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. "Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz." Hallá holtát az ő teremtő Istenétől, de feledé. Engede az ördög intésének, és evék azon tiltott gyümölcsből. És azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala a vize, hogy a torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék." (HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS 3. rész - részlet, Pais Dezső szövegértelmezése.)

A népies egyházi közhit szerint a paradicsomi jó és gonosz tudásának fája almafa volt s gyümölcsének csukája akadt meg Ádám torkán .

Pallas Nagy Lexikona természetesnek tartja, hogy a Paradicsomi fa almafa volt: "A paradicsomban az első embert a szép alma már ott csábítgatta."

A Talmud állítása nyomán a tudásfa gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beleharaptak a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós, jóillatú, tojásdad alakú gyümölcse - Ádám-alma, paradicsom-alma, a zsidók köznyelvén eszrog. Aranyszínű héján egy vagy több behorpadás van, melyet a zsidók Éva-harapásnak neveznek. Ezt a termést zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi. A zsidók az őszi sátrak ünnepén, pálmalevél, fűzfa - és mirtuszágakkal bokrétába kötve, mint ünnepi bokrétát a reggeli ájtatosságon, a 113 - 119. zsoltár éneklése közben kezükben tartják.

Az a feltevés, hogy a jó és gonosz tudásának fája almafa volt, először a latin szerzőknél bukkan fel az Énekek énekében (8,5) – nem a Vulgata alapján.

...

Az almafa alatt költöttelek fel téged. (Károly Gáspár fordítása).

Hogy a tiltott gyümölcs szimbóluma a köztudatban az alma, latin sajtóhibának köszönhető. Rossz, gonosz latinul malus, az ékezettel írt mālus szó jelentése almafa.

 A Vulgata másolásakor a malus mālus – ra sikeredett – így Károly Gáspár fordítása már nem meglepő.