Melida Travančić 22. mart 1985. –
Autoportret
s tebe mrtve sakupljam
crvene ruže
od njih ću
baš kao i ti
praviti ukrase za kosu
zaplesat ću
u dugoj suknji
boje smrti
nošena
magičnom muzikom
tanga
ovaj put sama
sretna si što odlaziš
tamo će ti biti bolje
sigurna si
osim bolova u nozi
istu sudbu nosimo
ti nikad govorila nisi
a meni riječi ponestaje
ruke moje
ukočene su
priljubljene uz tijelo
horizontalno položeno
na dnu prostorije
osjećaš li tu hladnoću
pa u kosti se uvlači
|
Önarckép
a
piros rózsákat
halott
mivoltodról szedem
azokból
ahogy
te is
hajdíszeket
készítek
halott-színű
hosszú
szoknyában
a
tangó
varázslatos
ritmusát
követve
táncolok
ezúttal
egyedül
boldog
vagy hisz távozol
ott neked jobb lesz
ebben biztos
vagy
a
láb-sajgást kivéve
egyazon
sorsban osztozunk
te
sosem szóltál
szavam
meg elakad
karom
merev
a
terem mélyén
vízszintes
helyzetben
tapad testemhez
érzed-e
ezt a hideget
a
csontokba húzódik
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése