Hajnal Éva Öt perc – Pet minuta

 

Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. –

Öt perc
 
Can Togay Jánosnak
 
Nem igaz, hogy órákon át bámultam volna
olajos tócsák színjátszó hártyáját!¹
Nem tudom, miért mondtad ezt rólam.
Nem igaz.
 
Épp csak öt percig álltam ott és azon gondolkoztam,
mi lenne, ha elnyelne a víz.
Ha elnyelne ez a sok furcsa tócsa.
Ha lépnék egyet, épp az egyik közepébe
és az teljes mélységében megnyílva, lehúzna az ismeretlenbe.
Mi történne?
Mit látnék?
Vannak ott mások is?
Vihetném a kutyámat?
Egyáltalán, túlélném?
Ha megérkezik a buszom és belehajt az egyik tócsába,
lehúzná azt is szőröstül-bőröstül, utasostul?
 
Mindössze öt perc volt.
Ezen gondolkoztam.
Csak egyet kell lépnem.
Szerintem kipróbálom.
 
¹Részlet, Can Togay: Nekrológ című verséből
 
Forrás: Hajnal Éva: az a nap, Litera-Túra, Pécs, 2024. 83. old.
 
 
Pet minuta
 
Can Togai Janošu
 
Nije istina da sam satima promatrao
šaroliku membranu uljane lokve!¹
Ne znam zašto si rekala to o meni.
Nije istina.
 
Tek pet minuta sam stajala tamo i postavila pitanje,
šta bi bilo kad bi me voda progutala.
Kad bi me progutale ove čudne lokve.
Kad bi zakoračila, baš u sredinu jedne i
ta bi se svom svojom dubinom otvorila i povukla me u nepoznato.
Šta bi se desilo?
Šta bi videla?
Postoje li tamo i drugi?
Da li bi mogla svog psa poneti?
Da li bi preživela?
Ako stigne moj bus i ulazi u jednu lokvu,
da li bi bio progutan onakav, kakav je, zajedno sa putnicima?
 
Tek pet minuta je bilo.
O ome sam razmišljala.
Samo trebam da zakoračim.
Po mom probaću.
 
¹Citat iz pesme Nekrolog Cana Togaija
 
Prevod: Fehér Illés