Ilija Bakić Vršac, 23. 11. 1960. –
|
***
sunce putuje visokim horizontom
ne zalazi
ptice dolaze samo s leve strane
nošene vetrovima bljeska koji
briše inje ivica
smrznuti glasovi na ledu
između pukotina
prskotina
njihove opne gole su i krte
oglodane zubima nadolazećih
ravnodnevica
putevi korica ucrtani su iza kože
svaki je zatvoren u
krug
u
nemost
mraka
u
dnu koga leži sečivo znoja
|
***
magas horizonton utazik a nap
nem nyugszik le
a madarak a zúzmara szélét
törlő villanások
szele által hordva
csak a bal oldalról jönnek
megfagyott hangok a jégen
a repedések
a törések között
hártyáik csupaszok és törékenyek
a jövendő napéjegyenlőségek fogai
rágták
a hüvelypályák a bőr mögé rajzoltak
mindegyi zárt a
körben
a
homály
némaságában
a
verejték élén fekvő mélyben
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
Ilija Bakić: Koren ključa, naličje
svakodnevnice, Kanjiški krug, 1999.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése