Keresés ebben a blogban

2019. február 28., csütörtök

Srđan Gagić Ostrvo – Sziget


Srđan Gagić Novi Grad 15. februar 1988. –


Ostrvo

osvajali smo ostrvo kozjim stazama između 
maslinovih šuma. seoskim putevima prodrli u utrobu
i nazad do vode. ostrvo je krug i to je najvažnije:
spokoj kretanja i prepoznavanje svakog novog
mesta na kom more odbacuje čoveka,
a ovaj, ipak, žudi.

voda opkoli stenu, stena šumu, šuma čoveka i druge
zveri,
a u središtu kao mir i trajanje zriju masline bez obzira
na naša hodočašća

i rekao bi, to je sav svet dok pakuješ gaće
i pomade u carpisa kofer, i vraćaš se onom
što ti pripada
pozdravljaš prazne konture povratka
ostavljajući ostrvo da te nadživi



Sziget

olajfaerdők közötti zergecsapásokon hódítottuk
a szigetet. kövesutakon hatoltunk belsejébe
és vissza a vízhez. kör a sziget és ez a legfontosabb:
a mozgás nyugalma és minden új hely feismerése,
amelyre a tenger az embert veti,
ez pedig, mégis, sóvárog.

a víz a sziklát övezi, a sziklák az erdőt, az erdő az embert és más
vadakat,
a központban meg a béke és folytonosság jegyében érik az olajbogyó
nem törődve
zarándokutunkkal

és mondanám, ez az egész világ, gatyákat és arckrémeket
raksz a koffer mélyére és visszatérsz oda,
ahova tartozol,
a visszatérés üres vonalait köszöntöd,
hátrahagyva a szigetet, hogy túléljen.

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése