Bánki Éva Kiragadott sorok az Esővárosból I – Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše I

Bánki Éva Nagykanizsa 1966. szeptember 17. –

Kiragadott sorok az Esővárosból I (Versek egy brünni gépészeti kiállítás összefirkált katalógusán.) Kőgyár. Szélgyár. Madárgyár. Valaki a teremtményeket gyűlöli, és hibákat ejt bennük: öregséget, könnyet, mérget. Sebet, amit másik méreg gyógyít, ellenszert, amit más megmérgez: halált és vereséget. Romlott és végtelen teremtő nézi magát mindegyik művében. ………………………………. Magától hajlik az erő a gépekben, hamarosan háború lesz, és szavakat dobál egy gép szerteszét, beszédtől lobog a szén, míg a föld mélyén egy ló hordja halálos terhét. Fölöttünk villanyfényes madarak cikáznak. Minden mozdulatuk parancs.

Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše I (Pesme na išaranom katalogu jedne izložbe u Brinu.) Fabrika cigli. Fabrika piva. Fabrika ptica. Neko zaista mrzi stvorenja i u njih greške sadi: starost, suzu, otrov. Ranu, šta drugi otrov leči, ustuk, što nešto drugo otruje: smrt i poraz. U svakom delu iskvaren i beskonačan stvoritelj sebe gleda. .............................................. U mašinama snaga sama od sebe se savija, biće uskoro rata, i jedna mašina reči na sve strene baca, ugalj od govora bukti, dok u dnu zemlje jedan konj svoj smrtonosan teret vuče. Iznad nas ptice sa svetlom elektriciteta krivudaju. Svaki pokret im je naredba. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://ujnautilus.info/banki-eva-esovaros-versek-a-dobozban

Bánki Éva Kiragadott sorok az Esővárosból II – Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše II

Bánki Éva Nagykanizsa 1966. szeptember 17. –

Kiragadott sorok az Esővárosból II (a kitereveltségről) Míg kopik bennük a sebesség, rohan mindegyik gép vagy állat a sötét értelme felé. Hogy mikor fellázadnak, ne legyen bennük titok, csak csavar, szalag, szeg, gomb. ………………………………………. A lélek a testbe, a csont a földbe kerül. És a föld? Kié lesz végül? Zuhan lefelé. Adják, megveszik. Halott kéz, sok halott kezet. Aludna minden lélek a levegőben, de nem lehet. Csak zuhan minden élő, amíg sötét és tömör ponttá lesz.

Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše II (o isplaniranom) Dok brzina u njima ovešta, svaka mašina ili životinja prema smislu tame juri. Da pobune li, neka ne bude u njima tajna, samo šraf, ekser, dugme, traka. ................................................. Duša u telo, kost u zemlju dospeva. A zemlja? Naposletku čija će biti? Stropošta se. Prodaju, kupuju. Mrtva ruka, mnogo mrtvih ruku. U vazduhu svaka duša bi spavala, ali nemoguće je. Svako živo biće samo pada, dok se u tamnu, gustu tačku ne pretvara. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://ujnautilus.info/banki-eva-esovaros-versek-a-dobozban

Bánki Éva Kiragadott sorok az Esővárosból III – Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše III

Bánki Éva Nagykanizsa 1966. szeptember 17. –

Kiragadott sorok az Esővárosból III

(hiú felháborodás)

Virágnyomok közt él a beteg és az orvos,
két édes, fűszerekkel teli, egymást gyógyító test,
emészt a szerelem, mondja harangvirágszínű szoknyában
a beteg, elemészt ez a surrogó, lágy esőhöz hasonló beszéd,
felel az orvos, esténként zsírt és kenyeret eszik,
vagy csak hallgat, mert gyógyító fű a beszéd, illata édes,
évek, évek múlnak el hiábavaló, titkos szerelemben.

Forrás: http://ujnautilus.info/banki-eva-esovaros-versek-a-dobozban

Stihovi izvađeni iz romana Grada kiše III

(zgražanje)

Bolesnik i lekar među tragovima cveća živi,

dva slatka, mirođijama puna tela međusobno se leče,

ljubav me mori, kaže bolesnik u suknji boje cveta zvončića,

mori me taj šapat, taj mekoj kiši sličan govor,

odgovori lekar, uveče mast i hleb jede,

ili tek šuti, jer govor je lekovita trava, slatkog je mirisa,

u tričavoj, tajnoj ljubavi godine, godine prolaze.

Prevod: Fehér Illés

Bánki Éva Kiragadott sorok az Esővárosból IV – Stihovi izvađeni iz romana Grad kiše IV

Bánki Éva Nagykanizsa 1966. szeptember 17. –

Kiragadott sorok az Esővárosból IV (M. G. monogram a papír sarkán és a cím) Nincs este. Gondolataim mégis megtalálnak. Mintha hálóinget vennék délután. Vége a futkosásnak. Meleg áramlik bennem, szerelemszag, türelmetlenség.

Stihovi izvađeni iz romana Grad kiše IV (M. G. monogram na uglu cedulje i adresa) Veče ne postoji. Misli mi ipak te nađu. Kao kad bi spavaćicu popodne obukla. Kraj je trčkaranju. U meni toplina struji, miris ljubavi, nestrpljivost. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://ujnautilus.info/banki-eva-esovaros-versek-a-dobozban