Bak Rita Máshol – Drugde

 

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Máshol   Az ember tönkremegy, olyan szívesen ugrott volna el a földtől, nem tudta, hogy a csúcsok alul vannak, hogy az alap egyszer égig érhet, lehelet és lég: pneuma.   Kétszáz méter, a karja melletted, de nem ölel át, lépések feléd, aztán távolodik, az ág marad, megtart téged, még nem tört le, a szalmabábuk csak szalmabábuk, ott állnak egyedül, (ha tovább sírsz, melletted maradok még) de ők akkor is ott állnak továbbra is egyedül – ezer évig, tönkremegyek, optikai csalódások között, nagyon kevés itt a levegő….   Elmegyek otthonról, esik, agyonázva lépdelek egyre közelítve feléd.

Drugde   Propada čovek, tako rado bi se odskočio od zemlje, nije znao da su vrhovi ispod, da temelj jednom može da do neba seže, dah i vazduh: pneuma.   Dvesta metara, njegova ruka je pored tebe, ali te ne grli, koraci prema tebi, pa se udaljuju, grana ostaje, zadrži te, još se nije slomila, lutke od slame su samo lutke od slame, tamo stoje, usamljeno, (plačeš li dalje, ostaću pored tebe, još) ali oni i dalje tamo stoje i dalje usamljeno – hiljadama godina, propadam, između optičkih varki, tu jako malo vazduha ima…   Napuštam dom, pada, skroz mokar koračam, prema tebi se približavam.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.litera-tura.eu/bak-rita-mashol/

Bak Rita: Emlékek – Uspomene

 

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Emlékek   Úgy érzem, nem megy, nem tudok több halottal megbirkózni, ahogy eltűnnek, kikopnak, elveszítem őket, életem eddigi szereplőit, színtereit. Változik minden, nem szeretném, állandó helyszínt, díszleteket és szereplőket szerettem volna. Felfal a halál. Már alig érek el az élethez.

Uspomene   Tako osećam, da ne ide, ne mogu sa više mrtvih da se uhvatim u koštac, nestaju, iščeznu, gubim dosadašnje učesnike, predele mog života. Sve se menja, a ja stalno mesto, kulise i učesnike sam želela. Guta me smrt. Život već jedva dotičem.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.litera-tura.eu/bak-rita-emlekek/

Bak Rita: Őrület – Ludilo

 

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Őrület   Őrültek. Őrültek a szerelemtől, őrültek a kudarctól, őrültek a vágyakozástól. Megőrülnek a méltányosságért. Az őrületben koncentrálódik a csalódás, öröm, a sorscsapások, a méreg, a társadalom sorscsapásai, kibomló virágként, vagy csillogó kirakatként  testesülnek meg az utcán. Az őrület a városi látkép, az utolsó, mindent meghatározó puzzledarab. Ha a társadalom nem tudja elviselni, kialszik, hagyd nyugodni, lobotomizáld. Zárd el, titkos elmegyógyintézetekbe. Minden társadalomnak megvan a maga szőnyege, amely alatt eltűnnek az őrültek. Az, hogy odasöprik őket és mindenki rájuk tapos, még nem jelenti azt, hogy meghalnak majd. Egy pillanatra eltüntették őket, eltüntették a költészetet is, becsukják a szájukat, összekötözik őket, hogy ne tudjanak táncolni, de még ott vannak, mint a könyvek, melyeket senki sem vesz meg, katakombákban fekszenek.

Ludilo   Ludi. Ludi zbog ljubavi, ludi zbog neuspeha, ludi zbogčežnje. Polude za pravednošću. U ludilu se koncentrira razočaranje, radost, zlosreća, ljutnja, udari društva, poput rascvetalog cveta ili blistavog izloga se otelovljuju na ulici. Ludilo je prizor grada, zadnji komad slagalice što sve određuje. Ne može li društvo da podnese, izumreće, ostavi na miru, lobotomiziraj. Zatvori, u tajnu duševnu bolnicu. Svo društvo ima svoj tepih, ispod kojeg nestaju luđaci. To, da ih tamo sakriju i svako ih gazi, ne znači da će i da umru. Uklonili su ih na trenuta, uklonili su i poeziju, začepili im usta, svezali ih  da ne mogu da plešu, ali su još tamo, kao knjige koje niko ne kupuje, u katakombama leže.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.litera-tura.eu/bak-rita-orulet/

Bak Rita: Ünnep – Praznik

 

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Ünnep   Megáll az idő. A csend ívén  átbukom, majd újból egyensúlyozom a hétköznapok kifeszitett kötelén.

Praznik   Stade vreme. Preko svoda tišine padam, pa na ispruženoj žici svakodnevnice opet balansiram.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://deakkert.dfmvk.hu/hu/vers/bak-rita-versei?fbclid=IwAR3mw_QqOOMDGXB-jj_vy_feXL8DIn2bHq8C6D4r8DchtyFlRwv6cfOApto

Bak Rita Ezotéria – Ezoterija

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Ezotéria Az első ember megszületett. Világfa ága alatt Krisztus előtt 3122. július 16-án, váltakozó energiák áramlásának szelében. Másnap megvirradt. Kecalkoatl uralkodott. Az első ember kollektív tudati kvantumugrással toppant a világba, neolit kőépítmények csúcsáról ugrott alá. Az idő egyre gyorsult. Aztán két nap múlva beköszöntött a galaktikus alvilág első napja. Az első ember fázott és szomjas volt. Alcyone csillagáról eső teremtetett. Véd a helioszféra, ne félj hallotta végül.

Ezoterija Rođen je prvi čovek. Ispod grana drveta sveta 16. jula 3122. pre Hrista u vetru strujanja promenljivih energija. Drugog dana je svanulo. Kecalkoatl je vladao. Prvi čovek je sa kolektivnosvesnom kvantumskokom stigao na svet, sa vrha kamenih zgrada iz doba neolita skočio. Vreme se sve više ubrzalo. Zatim nakon dva dana stigao je prvi dan galaktičkog podzemlja. Prvi čovek je cvokotao i žedan je bio. Sa zvezde Alsiona kiša se stvorila. Ne boj se, heliosfera te čuva čuo je na kraju. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=38872

Bak Rita Ezeregy éjjel – Hiljadu jedna noć

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Ezeregy éjjel Nagypapáék ezeregy éjjel lapátolták a földet Szibériában, ástak éjjel, és ástak nappal. Fekete ruhák száradtak a kötélen tizenöt évig, vagy örökké. Van, aki már soha többé nem mesélhet – mondja nagypapa, majd én  helyettük is elmesélem. Lapátoltuk az éjszakát, hogy végre nappal legyen, ellapátoltuk a tudásunkat, az érzéseinket, a szibériai tigrisek kihullott szemfogait és minden történetet, hogy majd rátaláljatok. Ezeregy év múlva.

Hiljadu jedna noć Naši dedovi su u Sibiru hiljadu jednu noć zemlju zgrtali, kopali noću i kopali danju. Na konopcu crna odela petnajst godina su se sušile ili zavek. Neko nikad više ne može pričati – veli ded, ispričaću ja umesto njih. Zgrtali smo noć da konačno dan postane, zgrtali smo naše znanje, osećaje, otpale očnjake sibirskih tigrova i svaki događaj da biste ih našli. Nakon hiljadu i jednu godinu. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2016-nov-22-1142/sziberiai-tigrisek-bak-rita-versei

Bak Rita Kilőtték a putnikokat – Putnjici su ispaljeni

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Kilőtték a putnikokat Azért lett olyan furcsa minden, mert kilőtték a putnikokat – mondta még régen nagymama. Mindennap a konyhában ül, mint egy anyakirálynő. Körbefonja a fény, amikor belépek. Csillog a gang. Dundi kisbabák alszanak a lakásokban. Már nem bombáznak. Ne félj, nem fognak már hasba rúgni, mint akkor, ’45-ben. És nem kell magadra döntened a szekrényt, mert nem tudsz enni adni a gyerekeidnek. A világ billeg, azért lett olyan furcsa minden – kezdi újból. Miközben a betonkertben búgnak a galambok.

Putnjici su ispaljeni Zato je sve tako čudno postalo jer su putnjici ispaljeni – baka je još davno ponavljala. Svaki dan u kuhinji sedi, kao neka kraljica. Kad ulazim svetlom je optočena. Hodnik sjaji. U stanovima bucmaste bebe spavaju. Više ne bombardiraju. Ne boj se, neće te u stomak udariti kao tad, ’45. I ne trebaš ormar na sebe rušiti jer ne znaš čime ćeš decu nahraniti. Klima se svet, zato je sve tako čudno postalo – počinje opet. Dok u vrtu betona golubovi guče. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2016-nov-22-1142/sziberiai-tigrisek-bak-rita-versei

Bak Rita A valóság partján – Na obali stvarnosti

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

A valóság partján Tehetetlen ringok a semmiben. Gyanútlan alszom a valóság partján. Aztán – jelre alattomos, hűtlen árnyak döfnek. Lüktetve morajlik az univerzum törvénye. A nagy Bumm után mezítláb melegszem millió évig. A nap langyos. Suta törvény ír elő szabályt. Uram, hűtlen, hideg patások törtek át a pusztán.  És mégis: ülök a percek zajában. Isten énekel.

Na obali stvarnosti U praznini bespomoćno se ljuljam. Na obali stvarnosti nepodozrivo spavam. Zatim – na neki znak podmukle, neverne sene me bodu. Zakon univerzuma kucajući šumi. Posle velikog Buma bosa u nedogled se grejem. Sunce je mlak. Propise nezgrapni zakoni propisuju. Gospode moj, preko pustare neverni, hladni kopitari su probijali. Ipak: u vrevi minuta sedim. Gospod peva. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2016-aug-10-1350/vasbeton-fenymennyorszag-ajanlo-bak-rita-bomlo-perspektiva-cimu-verseskotetebol

Bak Rita Fénybeburkolt – Sjajem optočen

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Fénybeburkolt Fénybeburkolt szótlansága. Az út itt van, olyan közel. Mindig közel, nem enged el. Nejlonzacskók lobogása koromsötét tölgyfák ágán. Messze futó acélsínek Vasbetonon fénymennyország.

Sjajem optočen Nemost sjajem optočenog. Put je tu, tako blizu. Uvek blizu, ne pušta te. Vijorenje najlonskih kesa na garnocrnim granama hrasta. U dalj jureće čelične tračnice Na armiranom betonu nebesko carstvo sjaja. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2016-aug-10-1350/vasbeton-fenymennyorszag-ajanlo-bak-rita-bomlo-perspektiva-cimu-verseskotetebol



Bak Rita Tetvek – Vaške

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Tetvek Kifésülték hajamból a tetveket. Évtizedek alatt. Fejemet olajjal kenték be. Mégis. Hajamat tisztítóoldattal szálanként,  tincsenként mosták át. Napokig bámultam a tévét, nem mehettem emberek közé. Temetés  a képernyőn. Az elvtárs halott. Cserélnék veled. Évek óta nézem a  temetést. Megakadt az adás. Viszketek. Az élősködők támadása visszafordíthatatlan.  Az elvtárs szobormerev arca  kimerevített képernyőn. Meg fognak enni ezek a tetvek. Pillanatok cafatokban. Nem tudom összesöpörni őket.

Vaške Odstranili su vaške iz moje kose. Tokom desetleća. Glavu su mi uljem mazali. Ipak. Kosu su mi svaku viticu, vlas posebno rastvorom za čišćenje prali. Danima sam buljila u tv, među ljude nisam mogla ići. Na ekranu sahrana. Drug je mrtav. S njim bi se zamenila. Sahranu godinama gledam. Emisija je prekinuta. Svrbi mi. Napad gotovana je nepopravljiv. Ukočeno lice druga u premijerplanu. Pojesće me ove vaške. Trenuci u izderotinama. Ne mogu ih sakupiti. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2014-jul-26-0012/kiurittetes-bak-rita-versei



Bak Rita A kertben – U vrtu

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

A kertben A kertben derékszögben törtek meg a fénynyalábok. Vártam, mikor térnek be hozzám; csúsznak le a szakadt tapétán. Napokig nem jöttek. Kutyám gombszemekkel nézett rám a szemközti fotelből, csuklott egyet, mintha biztatna, tarts ki, jönnek majd. Még az ablakokat is megpucoltam. Hátha könnyebben bejutnak. A haszontalan várakozásban elbóbiskoltam. Bejött anyám a konyhából. Fogd meg a karfát – mondta Apád ma délelőtt meghalt.

U vrtu Snopovi svetla u vrtu pod pravim uglom su se slomili. Čekala sam, kad će kod mene navratiti; niz poderane tapete klize. Danima nisu došli. Pas moj poluzatvorenim očima me je gledao iz fotelje sa druge strane, štucnuo, kao da me je bodrio, izdrži, doćiće. Još sam i prozore očistila. Možda će lakše dospeti. Zadremala sam u uzaludnom čekanju. Iz kuhinje moja mama je ušla. Uhvati se za dršku – rekla je Otac ti je prepodne umro. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=40123



Bak Rita Szeszélyesen – Prevrtljivo

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Szeszélyesen Szeszélyesen és gorombán, menthetetlenül éli életét. Magát túlfeszítve, szűk foglalatban haldoklik egyre. Komolyan, várakozóan, némán vár rá halála.

Prevrtljivo Prevrtljivo i grubo, beznadežno živi svoj život. Prenapregnuto, u uskom okviru samo umire. Smrt ozbiljno, strpljivo, nemo ga čeka. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=38652